Tudnivalók a gyermektartásdíjról

A kiskorú gyermek tartása mindkét szülő kötelessége, a gyermekek tartásra való rászorultságát a törvény alapján vélelmezni kell. Ez a vélelem a gyermek nagykorúságának betöltése után is - legfeljebb a huszadik életévének betöltéséig - érvényesül, ha a gyermek középfokú iskolai tanulmányokat folytat. A kiskorú gyermek tartására a szülő a saját szükséges tartásának korlátozásával is köteles.

A gyermeket gondozó szülő a tartást természetben, a különélő szülő elsősorban pénzben teljesíti. A gyermektartásdíj meghatározásában elsősorban a szülők megállapodása az irányadó.

A szülők között akár a szóbeli, akár az írásbeli megállapodásnak kötelező ereje van, az más kérdés, hogy a szóbeli megállapodást nehéz bizonyítani.

A gyermektartásdíjról a szülők megegyezésének hiányában a bíróság dönt. A gyermektartásdíj meghatározása során az alábbiakat kell figyelembe venni:

a) a gyermek indokolt szükségleteit;

Így pl. a megélhetéshez, neveléshez és taníttatáshoz, egészséges életmódhoz, egészségügyi ellátáshoz szükséges rendszeres kiadások.

b) mindkét szülő jövedelmi viszonyait és vagyoni helyzetét;

c) a szülők háztartásában eltartott más - saját, mostoha vagy nevelt - gyermeket és azokat a gyermekeket, akikkel szemben a szülőket tartási kötelezettség terheli;

d) a gyermek saját jövedelmét; és

e) a gyermeknek és rá tekintettel az őt nevelő szülőnek juttatott gyermekvédelmi, családtámogatási, társadalombiztosítási és szociális ellátásokat.

A tartásdíjat gyermekenként általában a kötelezett jövedelmének 15-25%-a közötti mértékben kell meghatározni, de minden esetben határozott összegben. Amennyiben bíróság peres eljárásban állapítja meg a tarásdíj mértékét, ettől a százalék mértéktől eltérhet akár felfelé, akár lefelé. A jövedelem megállapításánál rendszerint a kötelezettnek a kereset megindítását megelőző egy évi összes jövedelmét kell alapul venni.

Alapszükségletként kezeli a bírói gyakorlat az iskolán kívüli oktatási, tudományos, művészeti vagy sporttevékenységet.

Általánosnak mondható, hogy a gyermek egészségügyi problémáival kapcsolatos többletkiadást a bíróság általában elfogadja és indokolt szükségletként értékeli.

Tekintettel arra, hogy a tartásdíjat határozott összegben kell meghatározni, ugyanakkor várhatóan az évek alatt inflációval is kell számolni, lehetőség van a gyermek tartásdíj megállapítása iránti perben kérni a bíróságot, hogy az ítéletében rendelkezzék akként, hogy a tartásdíj évente, a következő év január 1. napjától a Központi Statisztikai Hivatal által közzétett éves fogyasztói árindex növekedésének mértékével - külön intézkedés nélkül - módosuljon.

Forrás: Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény,

Kúria, Joggyakorlat-elemző Csoport, 2017.El.II.JGY.P.1. , Összefoglaló vélemény a a rokontartás szabályaival kapcsolatos ítélkezési gyakorlatról, 2018.