Milyen magas lehet a gyermektartásdíj összege?
Egy különválás, legyen az élettársi kapcsolat vagy házasság megszűnése, mindig megterhelő folyamat mindkét fél számára. Ám, amennyiben gyermek is származik a kapcsolatból, elengedhetetlen a szétválás gyermeket érintő financiális vonzatairól, így a gyermektartásdíjról is, beszélni.
![](https://6c9755fca1.cbaul-cdnwnd.com/cde0f217b1bace47915553c7b7d33475/200000198-84aa784aa8/juliane-liebermann-O-RKu3Aqnsw-unsplash.jpeg?ph=6c9755fca1)
A Ptk. vélelmezi a kiskorú gyermek tartásra való rászorultságát,
mely vélelem legfeljebb a huszadik életév betöltéséig érvényesül, amennyiben a
gyermek még középiskolai tanulmányokat folytat. A gyermeknek nem csupán az
ellátásra van joga, hanem olyan körülmények megteremtéséhez, amelyek testi,
értelmi és érzelmi fejlődését biztosítják. Éppen emiatt a szülő a gyermek
tartására akár a saját szükséges tartásának korlátozásával is köteles.
Az a fél, aki a szülői felügyeletet gyakorolja, többnyire természetben gondoskodik a gyermekről, finanszírozza többek között annak élelmezését, taníttatását, ruházkodását, egészségügyi ellátását. A különélő szülő a tartás rá eső részét pénzben teljesíti, így járul hozzá a természetbeni tartással járó kiadásokhoz.
A gyermektartásdíj mértéke és megfizetésének módja tekintetében elsősorban a szülők megállapodása irányadó. A megállapodás azonban csak akkor válik hatályossá, ha a bíróság azt jóváhagyta. A bíróság a jóváhagyás előtt megvizsgálja a gyermek szükségleteit, a (vagyoni) körülményeket és azt, hogy a megállapított összeg elegendő-e a gyermek megélhetéséhez. Egy a gyermek érdekével ellentétes megállapodás nem hagyható jóvá.
Amennyiben a felek nem jutnak egyezségre, a bíróság hatáskörébe tartozik a gyermektartásdíj összegének megállapítása. A bíróság ilyenkor figyelembe veszi a gyermek indokolt szükségleteit (megélhetéséhez, egészségügyi ellátásához, neveléséhez és taníttatásához szükséges rendszeres kiadások), a szülők jövedelmi viszonyait és vagyoni helyzetét, a szülők által eltartott más gyermeket és azokat a gyerekeket, akikkel szemben a szülőknek tartási kötelezettsége áll fent, a gyermek saját jövedelmét, illetve a gyermekvédelmi, családtámogatási, társadalombiztosítási és szociális ellátásokat.
A bíróság alapul veszi a különélő szülő a kereset
megindítását megelőző egyévi jövedelmét, amelynek általában (tehát
nem minden esetben!) tizenöt-huszonöt százaléka határozható meg
tartásdíjként gyermekenként. A meghatározott összeg azonban nem
haladhatja meg a gyermek indokolt szükségleteit (akkor sem, ha az nem éri
el a különélő szülő jövedelmének 15%-át), mely összetevődik a lakhatásból,
étkeztetésből, ruháztatásból, egészségügyi költségekből, tisztálkodásból, oktatással
összefüggő költségekből, ill. sportfoglalkozásból. Mivel minden gyermek nevelési
igényei mások, melyek nemtől és életkortól függően is változhatnak, ezért egy
átlagos tartásdíjösszeget nem lehet megnevezni; a gyerektartás mértéke
mindig egyéni elbírálás tárgyát képezi.