Milyen magas lehet a gyermektartásdíj összege?

Egy különválás, legyen az élettársi kapcsolat vagy házasság megszűnése, mindig megterhelő folyamat mindkét fél számára. Ám, amennyiben gyermek is származik a kapcsolatból, elengedhetetlen a szétválás gyermeket érintő financiális vonzatairól, így a gyermektartásdíjról is, beszélni.

A Ptk. vélelmezi a kiskorú gyermek tartásra való rászorultságát, mely vélelem legfeljebb a huszadik életév betöltéséig érvényesül, amennyiben a gyermek még középiskolai tanulmányokat folytat. A gyermeknek nem csupán az ellátásra van joga, hanem olyan körülmények megteremtéséhez, amelyek testi, értelmi és érzelmi fejlődését biztosítják. Éppen emiatt a szülő a gyermek tartására akár a saját szükséges tartásának korlátozásával is köteles.

Az a fél, aki a szülői felügyeletet gyakorolja, többnyire természetben gondoskodik a gyermekről, finanszírozza többek között annak élelmezését, taníttatását, ruházkodását, egészségügyi ellátását. A különélő szülő a tartás rá eső részét pénzben teljesíti, így járul hozzá a természetbeni tartással járó kiadásokhoz.

A gyermektartásdíj mértéke és megfizetésének módja tekintetében elsősorban a szülők megállapodása irányadó. A megállapodás azonban csak akkor válik hatályossá, ha a bíróság azt jóváhagyta. A bíróság a jóváhagyás előtt megvizsgálja a gyermek szükségleteit, a (vagyoni) körülményeket és azt, hogy a megállapított összeg elegendő-e a gyermek megélhetéséhez. Egy a gyermek érdekével ellentétes megállapodás nem hagyható jóvá.

Amennyiben a felek nem jutnak egyezségre, a bíróság hatáskörébe tartozik a gyermektartásdíj összegének megállapítása. A bíróság ilyenkor figyelembe veszi a gyermek indokolt szükségleteit (megélhetéséhez, egészségügyi ellátásához, neveléséhez és taníttatásához szükséges rendszeres kiadások), a szülők jövedelmi viszonyait és vagyoni helyzetét, a szülők által eltartott más gyermeket és azokat a gyerekeket, akikkel szemben a szülőknek tartási kötelezettsége áll fent, a gyermek saját jövedelmét, illetve a gyermekvédelmi, családtámogatási, társadalombiztosítási és szociális ellátásokat.

A bíróság alapul veszi a különélő szülő a kereset megindítását megelőző egyévi jövedelmét, amelynek általában (tehát nem minden esetben!) tizenöt-huszonöt százaléka határozható meg tartásdíjként gyermekenként. A meghatározott összeg azonban nem haladhatja meg a gyermek indokolt szükségleteit (akkor sem, ha az nem éri el a különélő szülő jövedelmének 15%-át), mely összetevődik a lakhatásból, étkeztetésből, ruháztatásból, egészségügyi költségekből, tisztálkodásból, oktatással összefüggő költségekből, ill. sportfoglalkozásból. Mivel minden gyermek nevelési igényei mások, melyek nemtől és életkortól függően is változhatnak, ezért egy átlagos tartásdíjösszeget nem lehet megnevezni; a gyerektartás mértéke mindig egyéni elbírálás tárgyát képezi.