Mi is az a házastársi vagyonközösség?

Ha a házasfelek nem kötnek vagyonjogi szerződést, akkor a házastársak között főszabályként törvényes vagyonjogi rendszer áll fenn.

A törvényes vagyonjogi rendszer az életközösség kezdetétől hatályosul akkor is, ha a házastársak a házasságkötés előtt élettársakként éltek együtt. Az életközösség átmeneti megszakadása a törvényes vagy a szerződésben kikötött vagyonjogi rendszer folyamatosságát nem érinti, kivéve, ha a felek között vagyonmegosztásra került sor.

Házastársi vagyonközösség esetén a házastársak közös vagyonába tartoznak azok a vagyontárgyak, amelyeket a házastársak a vagyonközösség fennállása alatt együtt vagy külön szereztek. A házastársi közös vagyon a házastársakat osztatlanul, egyenlő arányban illeti meg. Nem tartoznak a közös vagyonba azok a vagyontárgyak, terhek és tartozások, amelyek különvagyonnak minősülnek.

A házastárs különvagyonához tartozik:
- a házastársi vagyonközösség létrejöttekor meglevő vagyontárgy,
- a házastársi vagyonközösség fennállása alatt a házastárs által örökölt vagy részére ajándékozott vagyontárgy és részére nyújtott ingyenes juttatás,
- a házastársat mint szellemi tulajdon létrehozóját megillető vagyoni jog, kivéve a vagyonközösség fennállása alatt esedékes díjat,
- a személyét ért sérelemért kapott juttatás,
- a személyes használatára szolgáló szokásos mértékű vagyontárgy,
- a különvagyona értékén szerzett vagyontárgy és a különvagyona helyébe lépő érték.

Az a különvagyonhoz tartozó vagyontárgy, amely a mindennapi közös életvitelt szolgáló, szokásos mértékű berendezési és felszerelési tárgy helyébe lép, öt évi házassági életközösség után közös vagyonná válik. A különvagyonnak az a haszna, amely a házassági életközösség fennállása alatt a kezelési, fenntartási költségek és a terhek levonása után fennmarad, közös vagyon.

A házastárs különvagyonát terheli - a törvényen alapuló tartás kivételével - az a tartozás, amely a házassági életközösség megkezdése előtt keletkezett jogcímen alapul.

A különvagyonhoz tartozik a különvagyoni vagyontárgy terhe és a különadósságnak minősülő tartozás kamata. A különvagyonhoz tartozik az életközösség fennállása alatt keletkezett olyan tartozás,
- amely a különvagyon megszerzésével vagy fenntartásával jár együtt, kivéve a különvagyon hasznának megszerzésével és a házastársak által közösen használt vagy hasznosított vagyontárgy fenntartásával összefüggő kiadás,
- amely a házastársnak a különvagyonára vonatkozó rendelkezéséből eredő kötelezettségen alapul,
- amelyet a házastárs a közös vagyon terhére a másik házastárs egyetértése nélkül ingyenesen vállalt,
- amelyet a házastárs jogellenes és szándékos vagy súlyosan gondatlan magatartásával okozott, ha a tartozás a másik házastárs gazdagodását meghaladja.
A tartozás különvagyoni jellege nem érinti a másik házastárs felelősségét harmadik személlyel szemben.

A vagyonközösséghez tartozó vagyontárgyak használata és kezelése, rendelkezés a közös vagyonnal:

Gyakori problémát és konfliktust okoz az, hogy a házasfelek életközössége megszűnése után mit és hogyan tehetnek meg a volt házastársak a közös vagyonukba tartozó vagyontárgyakkal, kell-e, mihez kell és mihez nem kell a másik házastárs hozzájárulása. Az életközösség megszűnésétől a közös vagyon megosztásáig terjedő időben a vagyonközösséghez tartozó tárgyak használatára és kezelésére a közös tulajdon szabályait kell alkalmazni. Ha a házastárs egyéni cég, szövetkezet vagy gazdasági társaság tagja vagy részvényese, tagsági vagy részvényesi jogait önállóan, házastársa hozzájárulása nélkül gyakorolhatja abban az esetben is, ha a vagyoni hozzájárulását a házastársi közös vagyonból biztosították.

A házastársi vagyonközösség megszűnésétől a közös vagyon megosztásáig terjedő időben a közös vagyonnal való rendelkezés (eladás, csere, ajándékozás, apportálás, zálogba adás, megterhelés, stb.) tekintetében továbbra is irányadók a vagyonközösség alatt történő rendelkezés szabályai, a következő eltérésekkel:
- ezen időszak alatt a másik házastárs hozzájárulása nélkül is rendelkezhet a foglalkozásának gyakorlása vagy egyéni vállalkozása körében használt, ill. ezek céljára lekötött vagyontárgyakkal,
- ebben az időszakban szintén nem kell a másik házastárs hozzájárulása olyan kötelezettségvállaláshoz, amelyek a közös vagyon megóvását, fenntartását, helyreállítását és értékállandóságának biztosítását szolgálják,
- egyedül is rendelkezhet azokkal az ingó dolgokkal, amelyek a vagyonközösség megszűnését követően a házastársak egyetértésével kerültek a kizárólagos birtokába,
- ebben az időszakban a másik házastárs hozzájárulása nélkül is teljesítheti a közös vagyont terhelő tartozásokat oly módon, hogy a tartozás a közös vagyon számára nem válhat terhesebbé.

A házastárs a vagyonközösség fennállása alatt és annak megszűnésétől a közös vagyon megosztásáig terjedő időben a házastársa hozzájárulása nélkül nem rendelkezhet a házastársak közös tulajdonában levő, a házastársi közös lakást magában foglaló ingatlannal és nem bocsáthat közös vagyontárgyat vagyoni hozzájárulásként egyéni cég, gazdasági társaság vagy szövetkezet rendelkezésére. A másik házastárs hozzájárulását ezekben az esetekben nem lehet vélelmezni.