Mi az a precedensjog? Mit nevezünk korlátozott precedensrendszernek?

 Az angolszász országok bíróságai korábbi határozatokra alapozzák döntéseiket, ami azt jelenti, hogy a bíróságok ítélkezéseik során azonos tények mellett nem vonhatnak le új jogi következtetést.

Ezzel szemben a hagyományos kontinentális modellben az adott ügyben eljáró bíró a jogszabályok keretei között szabadon dönthet. Ez azt jelenti, hogy egy korábbi, ugyanolyan jogkérdésben hozott felsőbírósági döntés sem kötelező rá nézve. A hagyományos felosztásban Magyarország a kontinentális modellbe tartozik/tartozott.

A kettő között elhelyezkedő rendszerre a példa az Európai Unió joga. Sok területen csak néhány alapvető szabály van lefektetve, és az ilyen területeken az Európai Unió Bíróságának az ítéletei pótolják a jogszabályokat.

A 2020. április 1-től hatályos reformmal a magyar jog a jogszabályi alapú ítélkezés felől az esetjog alapú ítélkezés irányába mozdult el, ezt korlátozott precedensrendszerként szoktuk emlegetni.

2020. április 1. előtt, a korlátozott precedensrendszer bevezetését megelőzően, a Kúria számára az alábbi eszközök álltak rendelkezésre a jogfejlesztésre:

1. Jogegységi határozatok: A Kúria kiadhatott jogegységi határozatokat, amelyek a bíróságokra nézve kötelezőek voltak.

2. Válogatott döntések: A Kúria publikálta a legjelentősebb eseti döntéseit, a legfontosabb megállapításokat a fejlécben rögzítette. Ezeknek nem volt kötelező erejük. A gyakorlatban az alsóbb fokú bíróságok ehhez igazították a döntéseiket.

3. Kollégiumi vélemények: A Kúria kollégiumai által kibocsátott vélemények nem egyedi ügyekhez kapcsolódtak, hanem absztrakt jogkérdésekben adtak iránymutatást. A kollégiumi vélemények szintén nem kötelezőek, azonban az ítélkezési gyakorlat követi ezeket.

4. Egyedi határozatok: A 2011. évi CLXI. törvénya bíróságok szervezetéről és igazgatásáról előírja a Kúria számára, hogy minden egyedi ügyben hozott érdemi határozatát hozza nyilvánosságra a Kúria hivatalos lapjában.

5. Szakmai értekezletek állásfoglalásai: Ezek nem feltétlenül a Kúriához köthető szakmai állásfoglalások, nem kötelező jellegűek.

A közelmúltban hatályba lépett törvénymódosítás komoly lépést jelent egy ún. "korlátozott precedensrendszer" felé.

A Bírósági Határozatok Gyűjteményében közzétett minden egyes egyedi ügyben hozott határozat precedens-erőt kap. Az új szabály szerint a bírák a jövőben már nem csupán a jogegységi határozatokban tett megállapításoktól nem térhetnek majd el, hanem, a Bírósági Határozatok Gyűjteményében közzétett kúriai határozatban kifejtett jogértelmezést is követniük kell.

A Kúriához képest alsóbb fokon sem lehet a Bírósági Határozatok Gyűjteményében közzétett Kúriai döntésektől eltérni. Ha egy adott ügy bírája valamilyen mégis szeretne eltér a Kúria precedenseitől, az eltérést a határozatában kifejezetten indokolnia kell. A miniszteri indokolás szerint ilyen okok a következők lehetnek: a konkrét ügy elbírálásakor olyan új történeti körülmény vagy ismeret merül fel, amely kétségeket ébreszt a korábbi szabály alkalmazhatóságával szemben", vagy "olyan új gazdasági és politikai feltételek állnak fenn, amelyek a szabály további, folyamatos alkalmazását lehetetlenné teszik". Az, hogy helye van-e eltérésnek a precedensektől, támadható fellebbezéssel és felülvizsgálattal is. Ha felek nem élnek a jogorvoslati lehetőséggel, akkor a precedensektől való eltérés is jogerőre emelkedhet.

Saját korábbi közzétett döntéseitől maga a Kúria sem térhet el, még indokolás mellett sem.

Ha a Kúria maga kíván eltérni, vagy helyénvalónak látja azt, hogy az alsóbb fokú bíróság eltért, akkor jogegységi eljárást kell kezdeményeznie.

Az eljárás egyik szakaszában sem kizárt, hogya bíróság nem észleli, hogy adott jogkérdésben már létezik precedens. Ez a hallgatólagos eltérés is hivatkozható mind a fellebbezési, mind a felülvizsgálati, mind a - következőkben részletezett - jogegységi panasz iránti kérelemben.

A jogegységi panaszról általában

Az eltérések felett a Kúria új szerve, a jogegységi panasz tanácsa őrködik majd. A felek úgynevezett "jogegységi panaszt" nyújthatnak majd be a Kúriához a támadott határozat közlésétől számított 30 napon belül. A jogegységi panaszt nem a különböző eljárási kódexek, hanem a 2011. évi CLXI. törvénya bíróságok szervezetéről és igazgatásáról Új 12/A. fejezete szabályozza egységesen.

Jogegységi panasz a 2011. évi CLXI. törvénya bíróságok szervezetéről és igazgatásáról 41/B. §-át röviden akkor nyújtható be, ha

• a Kúria az első fórum amely határozatában -jogegységi eljárás kezdeményezése nélkül- eltér egy precedenstől;

• egy indokolt eltérést tartalmazó alsóbb fokú jogerős határozatot a Kúria nem módosít: nem is folytatja le a felülvizsgálatot (pl. mert visszautasítja a kérelmet) vagy lefolytatja ugyan, de helybenhagyja az eltérést.

A jogegységi panasz tanács először a beadvány befogadhatósága körében megvizsgálja, hogy az megfelel-e a törvényi feltételeknek. Ezután kerülhet sor az érdemi vizsgálatra. A jogegységi panasz iránti eljárásban végrehajtás felfüggesztésének is helye van, az erre irányuló kérelmet a panaszt tartalmazó beadványban kell előterjeszteni.

A jogegységi panasz elbírálása

A jogegységi panaszt az úgynevezett jogegységi panasz tanács bírálja el, melynek összetételét a 2011. évi CLXI. törvénya bíróságok szervezetéről és igazgatásáról 41/A. §-a állapítja meg. A jogegységi panasz tanácsot a Kúria elnöke vagy elnökhelyettese vezeti. A kilenctagú jogegységi panasz tanács az elnökből és további 8 tagból áll, a tagokat az elnök a Kúria kollégiumaiból jelöli ki úgy, hogy minden kollégiumból legalább 1-1 tagot ki kell jelölni. Az eljárásban, ha a tanács szükségesnek látja, tárgyalás is tartható.

A jogegységi panasz lehetséges eredményei

A jogegységi panasz tanács a panasz érdemi vizsgálata során a következő döntéseket hozhatja:

Ha a tanács a kérelmező állítása ellenére úgy ítéli meg, hogy a korábbi precedensektől valójában nem tértek el, akkor a panaszt elutasítja;

Ha úgy ítéli meg, hogy volt eltérés, de az nem volt indokolt, akkor a támadott határozatot hatályon kívül helyezi és a támadott határozatot hozó bíróságot új eljárásra utasítja;

Ha megállapítja, hogy volt eltérés és az helyénvaló volt, akkor a támadott határozatot helybenhagyja, és ez a döntés egyben jogegységi határozatnak számít, és mint ilyet, a Magyar Közlönyben is közzé kell tenni.

A jogegységi panaszt a befogadhatóság körében visszautasító, illetve az érdemi szakaszban elutasító döntés megtámadható alkotmányjogi panasszal.

dr. Rózsás Mónika ügyvédhez  időpont az alábbi elérhetőségen kérhető: