Ingatlanon fennálló közös tulajdon megszüntetése

A közös tulajdon megszüntetésének az a leggyorsabb és legegyszerűbb módja, ha a tulajdonostársak egymás között meg tudnak állapodni a közös tulajdon megszüntetésének részleteiben.

Ha a felek nem tudnak megegyezni, a bíróság egy peres eljárás végén fog dönteni a közös tulajdon megszüntetéséről. A közös tulajdon megszüntetését bármelyik tulajdonostárs követelheti - külön indok nélkül is.

A bíróság a peres eljárásban azt veszi figyelembe, hogy a felek kölcsönös, egybehangzó nyilatkozata alapján mely megszüntetési módot tartják kívánatosnak, azonban a bíróság nincs kötve a felek akaratához. A bíróság nem alkalmazhatja a közös tulajdon megszüntetésének olyan módját, amely ellen valamennyi tulajdonostárs tiltakozik.

Elsősorban természetben kell a közös tulajdont megosztani. Ez azt jelenti, hogy a közös tulajdon tárgyait vagy azok egy részét - ha ez a tulajdonostársak körülményeire tekintettel indokolt - megfelelő ellenérték fejében a bíróság egy vagy több tulajdonostárs tulajdonába adhatja.

Ha a magához váltással nem lehet eredményt elérni, akkor a közös tulajdon tárgyát értékesíteni kell, és a vételárat kell a tulajdonostársak között megfelelően felosztani.

Utolsó lehetőségként az ingatlanon fennálló közös tulajdon - ha a társasház létesítésének feltételei egyébként fennállnak - az ingatlan társasházzá alakításával is megszüntethető. A közös tulajdon megszüntetése során a társasházzá alakítás a megszüntetésnek az árverési értékesítést megelőző módja.

A közös tulajdon megszüntetésére irányuló perben a bíróságnak a Ptk.-ban meghatározott sorrendben kell vizsgálnia az egyes megszüntetési módok alkalmazásának lehetőségét. Ha a felek a közös tulajdon megszüntetését egybehangzóan ugyanazon a módon kérik és annak feltételei igazoltak, a bíróság a sorrendben megelőző megszüntetési módot vagy módokat nem vizsgálja.

Nincs helye a közös tulajdon megszüntetésének, ha a megszüntetés alkalmatlan időre esik, vagy ha a tulajdonostárs a tulajdonközösség megszüntetésére vonatkozó alanyi jogát visszaélésszerűen gyakorolja.

Az "alkalmatlan idő"-re vonatkozó kifogást az időlegesen fennálló, de belátható időn belül megszűnő körülmények alapozhatják meg.

A per tárgyának értéke általában a felperes tulajdoni hányadának, az ingatlan társasházzá alakítása esetében pedig a tulajdonába adni kért külön tulajdoni egységnek az értéke. Ha azonban a felperes a közös tulajdon természetbeni megosztása esetére a tulajdoni hányada értékénél nagyobb értékű ingatlanrészt igényel, a per tárgyának értéke ez a nagyobb érték. Ha pedig a felperes úgy kéri a közös tulajdon megszüntetését, hogy a bíróság a közös tulajdonú ingatlant vagy annak egy részét megfelelő ellenérték fejében adja az ő tulajdonába, a per tárgyának értéke a tulajdonába adni kért tulajdoni hányad értéke.

Az elsőfokú eljárásban a keresetnek helyt adó ítéletben helye lehet a perköltség megosztásának, ha ezt a feleknek a közös tulajdon megosztására vonatkozó nyilatkozatai indokolják.

Forrás: 2013. évi V. törvény a polgári törvénykönyvről; 1/2017. (IX. 11.) PK vélemény