Halál esetére szóló ajándékozás

A halál esetére szóló ajándékozás fogalma
A Ptk. 7:53. §-ának (1) bekezdése szerint, ha az ajándékozás azzal a feltétellel történik, hogy a megajándékozott az ajándékozót túléli, a szerződésre az ajándékozás szabályait azzal az eltéréssel kell alkalmazni, hogy a szerződés alaki követelményeire az öröklési szerződés alaki követelményei az irányadók. Halál esetére szóló ajándékozás olyan juttatásra nézve érvényes, amely végrendelet esetén dologi hagyománynak minősülne.

Halál esetére szóló ajándékozás mint végintézkedés
Örökölni végintézkedés alapján (végintézkedésen alapuló öröklés) vagy törvény szerint (törvényes öröklés) lehet. Ha az örökhagyó után végintézkedés maradt, az öröklés rendjét ez határozza meg. A végintézkedés azt jelenti, hogy az örökhagyó halála esetére vagyonáról vagy annak egy részéről végintézkedéssel szabadon rendelkezik. A végintézkedésnek három formája van:

1. Végrendelet

2. Öröklési szerződés

3. Halál esetére szóló ajándékozás

Halál esetére szóló ajándékozás mint szerződés
A halál esetére szóló ajándékozás szerződéses végintézkedési forma, amely tartalmilag egy ajándékozási szerződés, és mint szerződés, a felek kölcsönös és egybehangzó jognyilatkozatával jön létre.

A Ptk. rendelkezései szerint ajándékozási szerződés alapján az ajándékozó dolog tulajdonjogának ingyenes átruházására, a megajándékozott a dolog átvételére köteles. Ha az ajándékozási szerződés tárgya ingatlan, az ajándékozó a tulajdonjog átruházásán felül köteles a dolog birtokának átruházására is. Ha a szerződés tárgya ingatlan, az ajándékozási szerződést írásba kell foglalni.

A halál esetére szóló ajándékozási szerződés annyiban tér el az általános ajándékozási szerződéstől, hogy a szerződő feleknek ki kell kötni azt a feltételt, hogy a megajándékozott az ajándékozót túléli. Az ajándékozó túlélésének feltétele olyan bizonytalan jövőbeli eseménye, amelytől a szerződés hatályba lépése függ, vagyis a szerződés hatálya a feltétel bekövetkeztével áll be. Ennek megfelelően, ha a megajándékozott az ajándékozott nem éli túl, a szerződés hatálya nem áll be.

Halál esetére szóló ajándékozási szerződés alanyai
A halál esetére szóló ajándékozás esetében a tulajdonjog átszállására az ajándékozó (örökhagyó) halálakor kerül sor azzal a feltétellel, hogy a megajándékozott (örökös) az ajándékozót (örökhagyót) túléli. A halál és a túlélés olyan emberi adottságok, amelyek csak természetes személyek esetében értelmezhetők, ezért halál esetére szóló ajándékozás esetében az ajándékozó (örökhagyó) és a megajándékozott (örökös) csak természetes személy lehet.

Ajándékozóval (örökhagyóval) szembeni követelmények
A halál esetére szóló ajándékozási szerződés alaki követelményeire az öröklési szerződés alaki követelményei irányadók. Az öröklési szerződésnek a más által írt írásbeli végrendelet alaki érvényességi feltételeinek kell megfelelnie.

Végrendelkezni csak személyesen lehet, amelytől eltérést a Ptk. megenged annyiban, hogy a korlátozottan cselekvőképes kiskorú és a cselekvőképességében vagyoni jognyilatkozatai tekintetében részlegesen korlátozott nagykorú örökhagyó öröklési szerződésének érvényességéhez a törvényes képviselő hozzájárulása és a gyámhatóság jóváhagyása szükséges. Halál esetére szóló ajándékozási szerződésben nem lehet ajándékozó (örökhagyó) a cselekvőképtelen kiskorú és a cselekvőképtelen nagykorú még törvényes képviselő hozzájárulásával és gyámhatóság jóváhagyásával sem. Cselekvőképtelen az a kiskorú, aki 14. életévét még nem töltötte be, és cselekvőképtelen az a nagykorú, akit a bíróság cselekvőképességet teljesen korlátozó gondnokság alá helyezett. A korlátozottan cselekvőképes kiskorú és a korlátozottan cselekvőképes nagykorú ajándékozóként (örökhagyó) csak a törvényes képviselő hozzájárulásával és a gyámhatóság jóváhagyásával köthet halál esetére szóló ajándékozási szerződést. Korlátozottan cselekvőképes az a kiskorú, aki a 14. életévét betöltötte és nem cselekvőképtelen és cselekvőképességében részleges korlátozott az a nagykorú, akit a bíróság ilyen hatállyal gondnokság alá helyezett.

A teljes cselekvőképes nagykorú személy csak személyesen, tehát képviselő igénybe vétele nélkül köthet halál esetére szóló ajándékozási szerződést. Minden ember cselekvőképes, akinek cselekvőképességét a Ptk. vagy a bíróság gondnokság alá helyezést elrendelő ítélete nem korlátozza. Aki cselekvőképes, maga köthet szerződést vagy tehet más jognyilatkozatot.

Az ajándékozóval (örökhagyó) szembeni további követelmény, hogy a szerződés olyan nyelven készüljön, amelyet az ajándékozó (örökhagyó) ért, és amelyen az ajándékozó (örökhagyó) olvasni tud.

Megajándékozottal (örökössel) szembeni követelmények
Halál esetére szóló ajándékozás tárgya csak olyan juttatás lehet, amely végrendelet esetén dologi hagyománynak minősülne. Hagyomány a hagyatékban meglevő valamely vagyontárgynak meghatározott személy részére juttatása, ha az ilyen részesedés nem minősül öröklésnek (dologi hagyomány). A hagyományra - ha a törvény eltérően nem rendelkezik - a végrendeleti öröklés szabályait kell megfelelően alkalmazni. Az örökhagyó a végrendeletében egy meghatározott hagyatéki tárgyra vagy örököst nevezhet, vagy hagyományt rendelhet a Ptk-nak megfelelően.

Végrendeleti örökösnek az számít, akinek az örökhagyó a hagyatékát, annak meghatározott hányadát vagy részét juttatja, továbbá kétség esetén az is, akinek az örökhagyó az egész hagyatéki értékének jelentős részét kitevő egy vagy több meghatározott vagyontárgyat juttat, ha az örökhagyó feltehető akarata szerint a részesítettnek a hagyatéki terhek viselésében is osztoznia kell. Végrendelet esetén a részesített akkor minősülhet dologi hagyományosnak és nem örökösnek, ha a juttatott vagyontárgy értéke az egész hagyaték értékéhez képest nem jelentős, vagy ha jelentős, akkor a részesítettnek a hagyatéki terhekben nem kell osztoznia. Tehát halál esetére szóló ajándékozás esetén a megajándékozott (örökös) részére juttatott vagyontárgy értéke az egész hagyaték értékéhez képest nem lehet jelentős, vagy ha jelentős, akkor a megajándékozottnak (örökös) a hagyatéki terhek viselésében nem kell osztoznia.

A halál esetére szóló ajándékozási szerződésben rögzítik továbbá azt is feltételként, hogy a megajándékozott (örökös) az ajándékozót (örökhagyó) túléli. Halál esetére szóló ajándékozási szerződésben a megajándékozott (örökös) jogképességére és cselekvőképességére az általános szabályok irányadók. Megajándékozottként (örökös) szerződő fél lehet kiskorú, de törvényes képviselőjének jognyilatkozata a gyámhatóság jóváhagyásával érvényes, mert a jognyilatkozat a kiskorút öröklési jogviszony alapján megillető jogra vagy kötelezettségre vonatkozik. Kiskorú az, aki a 18. életévét nem töltötte be. Megajándékozottként (örökös) szerződő fél lehet a korlátozottan cselekvőképes nagykorú vagy a cselekvőképtelen nagykorú, de gondnoka jognyilatkozatának érvényességéhez a gyámhatóság jóváhagyása szükséges. A teljes cselekvőképes nagykorú személy megajándékozottként képviselő igénybevétele nélkül is köthet halál esetére szóló ajándékozási szerződést.

Halál esetére szóló ajándékozás tárgya (örökség)
A halál esetére szóló ajándékozás csak olyan juttatásra nézve érvényes, ami végrendelet esetén dologi hagyománynak minősülne, vagyis valamilyen vagyontárgy juttatására kell vonatkoznia, ilyen a dolog, a jog és a követelés.

Az ajándékozási szerződés alapján az ajándékozó a dolog tulajdonjogának átruházására, a megajándékozott pedig a dolog átvételére köteles, de a dolog ajándékozására vonatkozó szabályokat megfelelően alkalmazni kell jog vagy követelés ingyenes átruházására történő kötelezettségvállalás esetén is. A halál esetére szóló ajándékozás nem csak dologi (ingó, ingatlan), hanem jog vagy követelés is lehet.

Az öröklés az örökhagyó halálával megnyílik, az örökös az öröklés megnyílásával a hagyatékot vagy annak neki jutó részét vagy meghatározott tárgyát megszerzi. Ez a szabály a halál esetére szóló ajándékozásra is vonatkozik. A megajándékozott mint örökös a szerződés tárgyát képező vagyontárgy (dolog, jog, követelés) tulajdonjogát az örökhagyó halálával, közvetlenül az örökhagyótól ingyenesen megszerzi. Ha az öröklés megnyílásakor az ajándék (örökség) tárgya, a vagyontárgy már nincs meg, vagy az örökhagyó már nem tulajdonosa, akkor a tulajdonosváltozás (jogutódlás) sem következhet be, vagyis a megajándékozott (örökös) a neki juttatott vagyontárgyat nem örökli meg. Az ajándék visszakövetelésére vonatkozó szabályok halál esetére szóló ajándékozás esetén nem értelmezhetőek, mert a tulajdonosváltozás nem az ajándékozó életében, hanem annak halálakor következik be. Ha az ajándékozás tárgya ingatlan, akkor az ajándékozó a tulajdonjog átruházásán felül köteles a dolog birtokának átruházására is, amelyről a halál esetére szóló ajándékozás esetében is rendelkezni kell.

Forrás: https://jogaszvilag.hu/szakma/halal-esetere-szolo-ajandekozas-az-uj-ptk-ban-i-resz/