Törvényes
örökös első sorban az örökhagyó gyermeke.
Több
gyermek fejenként egyenlő részben örököl.
Az
öröklésből kiesett gyermek vagy távolabbi leszármazó helyén
egymás közt egyenlő részekben a kiesett gyermekei örökölnek.
Ha
több leszármazó közösen örököl, mindegyik örököstárs
köteles a hagyaték értékéhez hozzászámítani annak az ingyenes
adománynak az értékét, amelyben őt az örökhagyó életében
részesítette, feltéve, hogy a hozzászámítást az örökhagyó
kikötötte, vagy a körülményekből arra lehet következtetni,
hogy a juttatást a hozzászámítás kötelezettségével adta.
Osztályrabocsátási
kötelezettség terheli a közösen öröklő leszármazókat akkor
is, ha az örökhagyó végintézkedése alapján öröklik a
törvényes örökrészüknek megfelelő hányadot.
A
szokásos mértékű ingyenes adományt és a tartásra rászorult
leszármazó részére nyújtott tartást akkor sem kell osztályra
bocsátani, ha azt az örökhagyó kifejezetten kikötötte.
A
hagyaték és az osztályra bocsátott ingyenes adományok tiszta
értékének összeszámításával nyert együttes értéknek a
törvényes örökrészeknek megfelelő arányos elosztása útján
kell meghatározni az egy örököstársnak jutó örökrészt, és
abból le kell vonni az örököstárs által osztályra bocsátott
értéket.
Az
osztályra bocsátott érték meghatározásánál az ingyenes
adomány juttatáskori értékét kell számításba venni. A
bíróságtól a körülmények figyelembevételével vett más érték
meghatározását kérheti az az érdekelt, aki számára a
juttatáskori értéken való számításba vétel súlyosan
méltánytalan.
Ha
az öröklésből kiesett személynek leszármazója van, a
leszármazó köteles a kiesett személy által kapott ingyenes
adományt osztályra bocsátani. Több leszármazónak az osztályra
bocsátott értékek figyelembevételével kiszámított örökrészéből
a felmenő által kapott ingyenes adományt a hagyatékban való
részesedés arányában kell levonni.
Ha
az örököstárs által osztályra bocsátott érték eléri vagy
meghaladja az örökrészének az osztályra bocsátott értékek
figyelembevételével kiszámított értékét, őt a felosztásra
kerülő hagyatéki vagyonból kielégítettnek kell tekinteni, de a
többletet visszatéríteni nem köteles. Ebben az esetben a
hagyatékot a többi örököstárs között a hagyatékban nem
részesülő örököstársnak és az ő ingyenes adományának
figyelmen kívül hagyásával kell felosztani.
Az
örökhagyó házastársát leszármazó örökös mellett megilleti
*a
holtig tartó haszonélvezeti jog az örökhagyóval közösen lakott
lakáson és a hozzá tartozó berendezési és felszerelési
tárgyakon; és
*egy
gyermekrész a hagyaték többi részéből.
A
haszonélvezeti jog nem korlátozható, és a házastárssal szemben
megváltása nem igényelhető.
Osztályos
egyezségben a házastársnak a gyermekrész helyett az egész
hagyatékra kiterjedő holtig tartó haszonélvezeti jog
biztosítható.
A
házastárs - a jövőre nézve - bármikor igényelheti a
haszonélvezeti jog megváltását. A haszonélvezeti jog
megváltásának a házastárs és a leszármazó méltányos
érdekeinek figyelembevételével kell történnie.
A
megváltásra kerülő vagyonból a házastársat - természetben
vagy pénzben - egy gyermekrész illeti meg.
Nem
örökölhet az örökhagyó házastársa, ha az öröklés
megnyílásakor a házastársak között életközösség nem állott
fenn, és az eset körülményeiből nyilvánvaló, hogy az
életközösség visszaállítására nem volt kilátás.
Az
örökhagyó házastársának az öröklésből való kiesésére az
hivatkozhat, aki a kiesés folytán maga örökölne, vagy a
végintézkedéssel reá rótt kötelezettségtől vagy más tehertől
mentesülne.
Ha
leszármazó és házastárs nincs vagy nem örökölhet, az
örökhagyó szülői örökölnek fejenként egyenlő részben.
Az
öröklésből kiesett szülő helyén ennek leszármazói örökölnek
olyan módon, mint a gyermek helyén annak leszármazói.
Ha
a kiesett szülőnek leszármazója nincs vagy nem örökölhet,
egyedül a másik szülő vagy annak leszármazói örökölnek.
Ha
leszármazó, házastárs, szülő és szülőtől leszármazó nincs
vagy nem örökölhet, törvényes örökösök egyenlő részekben
az örökhagyó nagyszülői.
Az
öröklésből kiesett nagyszülő helyén ennek leszármazói
örökölnek ugyanúgy, mint a kieső szülő helyén ennek
leszármazói.
Ha
a kiesett nagyszülőnek leszármazója nincs vagy nem örökölhet,
helyette nagyszülőpárja, ha ő is kiesett, helyette leszármazója
örököl.
Ha
valamelyik nagyszülőpár kiesett, és helyükön leszármazó nincs
vagy nem örökölhet, az egész hagyatékot a másik nagyszülőpár
vagy az ő leszármazójuk örökli.
Ha
nagyszülő és nagyszülőtől leszármazó nincs vagy nem
örökölhet, törvényes örökösök fejenként egyenlő részekben
az örökhagyó dédszülői.
Az
öröklésből kiesett dédszülő helyén ennek leszármazói
örökölnek ugyanúgy, mint a kieső nagyszülő helyén ennek
leszármazói.
Ha
a kiesett dédszülőnek leszármazója nincs vagy nem örökölhet,
helyette dédszülőpárja, ha ő is kiesett, helyette leszármazója
örököl.
Ha
valamelyik dédszülőpár kiesett, és helyükön leszármazó nincs
vagy nem örökölhet, az egész hagyatékot fejenként egyenlő
részekben a többi dédszülőpár örökli.
.
Ha
dédszülő és dédszülőtől leszármazó nincs vagy nem
örökölhet, törvényes örökösök fejenként egyenlő részekben
az örökhagyó távolabbi felmenői.
A VÉGINTÉZKEDÉS
Az
örökhagyó a halála esetére vagyonáról vagy annak egy részéről
végintézkedéssel szabadon rendelkezhet.
Végrendelkezni
személyesen lehet.
A
végrendelet
Az
okirat végrendeleti jellegének megállapításához az szükséges,
hogy az örökhagyó halála esetére szóló vagyoni rendelkezést
tartalmazzon, és külsőleg az örökhagyótól származónak
mutatkozzék.
Végrendelkezni
közvégrendelettel vagy írásbeli magánvégrendelettel lehet;
szóbeli végrendelkezésnek az e törvényben meghatározott esetben
van helye.
A
közvégrendelet
Közvégrendeletet
közjegyző előtt lehet tenni. A közvégrendelet alaki
érvényességére a közjegyzői okiratok érvényességére
vonatkozó szabályokat kell alkalmazni.
Nem
lehet érvényesen közvégrendeletet tenni olyan személy előtt,
aki a végrendelkezőnek, a végrendelkező házastársának,
élettársának hozzátartozója, gyámja vagy gondnoka.
Érvénytelen
az a juttatás, amely a közvégrendelet tételében közreműködő
személy, valamint ennek hozzátartozója, gyámoltja vagy
gondnokoltja javára szól.
A
korlátozottan cselekvőképes kiskorú és a cselekvőképességében
vagyoni jognyilatkozatai tekintetében részlegesen korlátozott
nagykorú érvényesen kizárólag közvégrendeletet tehet. A
végrendelet érvényességéhez a törvényes képviselő
hozzájárulása és a gyámhatóság jóváhagyása nem szükséges.
Aki
vak, írástudatlan vagy olvasásra vagy nevének aláírására
képtelen állapotban van, írásban érvényesen kizárólag
közvégrendeletet tehet.
Írásbeli
magánvégrendelet
Írásbeli
magánvégrendeletet olyan nyelven lehet érvényesen tenni, amelyet
a végrendelkező ért, és amelyen sajátkezűleg írt végrendelet
esetén írni, más által írt végrendelet esetén olvasni tud.
Az
írásbeli magánvégrendeletet a végrendelkező akár maga írhatja,
akár mással írathatja.
A
gépírás akkor sem számít saját írásnak, ha magától a
végrendelkezőtől származik.
Gyorsírással
vagy a közönséges írástól eltérő egyéb jel- vagy
számjegyírással készült magánvégrendelet érvénytelen.
Az
írásbeli magánvégrendelet alaki szempontból érvényes, ha
készítésének ideje az okiratból kitűnik, továbbá ha a
végrendelkező azt
*sajátkezűleg
írt végrendelet esetén elejétől végéig maga írja és aláírja;
*más
által írt végrendelet esetén két tanú együttes jelenlétében
aláírja, vagy ha azt már aláírta, az aláírást két tanú
előtt, azok együttes jelenlétében a magáénak ismeri el, és a
végrendeletet mindkét esetben a tanúk is - e minőségük
feltüntetésével - aláírják; vagy
*a
sajátkezűleg írt vagy más által írt végrendeletet aláírja,
és akár nyílt, akár zárt iratként a közjegyzőnél -
végrendeletként feltüntetve - személyesen letétbe helyezi.
A
több különálló lapból álló sajátkezűleg írt írásbeli
magánvégrendelet akkor érvényes, ha minden lapját folyamatos
sorszámozással látták el.
A
több különálló lapból álló más által írt írásbeli
magánvégrendelet akkor érvényes, ha minden lapját folyamatos
sorszámozással látták el, továbbá ha minden lapját a
végrendelkező és mindkét tanú aláírta.
Írásbeli
magánvégrendelet tanúja nem lehet olyan személy, aki
*a
végrendelkező személyazonosságának tanúsítására nem képes;
*kiskorú,
cselekvőképtelen nagykorú vagy cselekvőképességében
részlegesen úgy korlátozott, hogy az kizárja tanúkénti
közreműködését;
*írástudatlan.
Az
írásbeli magánvégrendelet érvényességének nem feltétele,
hogy a tanú a végrendelet tartalmát ismerje, vagy tudjon arról,
hogy végrendelet tételénél működött közre.
A
szóbeli végrendelet kivételessége
Szóbeli
végrendeletet az tehet, aki életét fenyegető olyan rendkívüli
helyzetben van, amely írásbeli végrendelet tételét nem teszi
lehetővé.
A
szóbeli végrendelet akkor érvényes, ha a végrendelkező két
tanú együttes jelenlétében a tanúk által értett nyelven
végakaratát egész terjedelmében szóban - vagy jelnyelvet
használó végrendelkező esetén jelnyelven - előadja, és
egyidejűleg kijelenti, hogy szóbeli nyilatkozata az ő
végrendelete.
A
szóbeli végrendeletre megfelelően alkalmazni kell az írásbeli
magánvégrendelet tanújának személyére vonatkozó, valamint az ő
és hozzátartozója érdekeltségére tekintettel megállapított
korlátozásokat, azzal az eltéréssel, hogy a tanú írni tudása a
szóbeli végrendelet érvényességének nem feltétele.
A
végrendeletet kétség esetén az örökhagyó feltehető akaratának
megfelelően és úgy kell értelmezni, hogy az örökhagyó akarata
lehetőség szerint érvényre jusson. Ez a szabály nem szolgálhat
alapul a végrendelet alaki hibájának orvoslásához.
