Az öröklési szerződés
Az örökhagyó halála esetére végrendelettel rendelkezhet vagyonának sorsáról.
Az örökhagyó megteheti azt is, hogy ellenszolgáltatás fejében nevezze meg örökösét. Ezt hívjuk szerződéses végintézkedésnek, ennek leggyakoribb formája az öröklési szerződés.
A különbség a végrendelet és az öröklési szerződés között az, hogy míg a végrendelet az örökhagyó egyoldalú nyilatkozta, amelyben megnevezi örökösét, addig az öröklési szerződés egy megállapodás az örökhagyó és az örökös között.
Az öröklési szerződésben az örökhagyó ellenszolgáltatás fejében a vele szerződő felet örökösévé teszi.
Az ellenszolgáltatás az örökhagyónak, vagy a szerződésben meghatározott harmadik személynek nyújtandó tartás, életjáradék, illetve gondozás lehet, melyet az örökös a szerződésben vállal.
A legnagyobb különbség, hogy a végrendeletet a végrendelkező bármikor visszavonhatja vagy módosíthatja. Az öröklési szerződésnél ezt nem teheti meg. Az öröklési szerződés módosítására közös megegyezéssel vagy bírósági úton van lehetőség.
Az örökséget az örökös az örökhagyó halálával szerzi meg.
A saját kézzel írt és aláírt öröklési szerződés önmagában nem érvényes. Az öröklési szerződés érvényességének alaki feltétele, hogy a felek a szerződést két tanú együttes jelenlétében aláírják, vagy ha azt már aláírták, az aláírásokat két tanú együttes jelenlétében a magukénak ismerjék el. Az öröklési szerződést a tanúknak is alá kell írniuk, e minőségük feltüntetése mellett.
Amennyiben az öröklési szerződés több különálló lapból áll, akkor az érvényesség további feltétele, hogy a szerződés minden lapját folyamatos sorszámozással lássák el, valamint a felek és a tanúk minden lapot aláírjanak.
Az öröklési szerződéssel az örökhagyó lekötheti a teljes vagyonát vagy annak egy részét, vagy egyes vagyontárgyait. Ezért az ilyen módon lekötött vagyonát illetve vagyontárgyait az örökhagyó érvényesen nem idegenítheti el és nem is terhelheti meg.
Ha az öröklési szerződéssel ingatlant kötöttek le, akkor az örökhagyóval szerződő fél jogosult arra, hogy az örökhagyó engedélye nélkül is elidegenítési és terhelési tilalmat jegyeztessen be az ingatlan-nyilvántartásba. A felek ettől eltérően megállapodhatnak arról, hogy ehhez az örökhagyó engedélye is szükséges.
A fenti rövid tájékoztatás a teljesség igénye nélkül, figyelemfelhívó célzattal készült, mely nem minősül jogi tanácsadásnak.
Forrás: Ptk.
--------------
Dr. Rózsás Mónika ügyvéd, 9400 Sopron, Kodály tér 2.
Időpontkérés: +36 30 71 08 008
GPS koordináták: 47.692612; 16.574225