Az örökhagyó halálakor felmerülő kérdések
A hagyaték
A hagyaték az örökhagyóról halála esetén jogutódaira átszálló egész - aktív és passzív - vagyon: vagyontárgyainak, valamint polgári jogi jellegű vagyoni jogainak és kötelezettségeinek összessége.
Az örökhagyó vagyona a halál pillanatában átszáll az örökösre, örökösökre: így a halál pillanatától kezdve tulajdonossá válnak, annak minden negatív és pozitív következményeivel együtt. Ennek megfelelően az eljáró közjegyző "nem átadja" az örökséget az örökösöknek, hanem csupán az öröklés tanúsítását végzi el, amikor hagyatékátadó végzést hoz.
A törvény megfogalmazása szerint az "hagyatéka mint egész" száll át az örökösökre, azaz az örökhagyó halála pillanatában minden aktív és passzív vagyonelem átszáll az örökösökre.
Az aktív hagyatékot ingatlanokra és ingóságokra lehet felosztani.
Ingóságnak minősül a gépjármű, bankszámla, készpénz, festmény, hajó, társasági vagyoni részesedés, követelések. Az aktív vagyonelemek meghatározása általában nem jelent gondot az örökösöknek, azonban van pár vagyonelem, amely nem tartozik a hagyatékba: életbiztosítási szerződés összege amennyiben van kedvezményezett, bankszámla vonatkozásában tett haláleseti rendelkezés, az örökhagyó személyhez fűződő jogai, vagy személyhez kapcsolódó vagyoni jogai
A hagyatéki leltár
A hagyatéki leltár felvételét több személy is kérheti az illetékes önkormányzat jegyzőjétől. Általában a törvényes vagy végintézkedés alapján öröklő személy kéri a leltár felvételét, de hagyatéki hitelező is kérheti.
Más öröklésben érdekelt is kérheti a leltár felvételét.
A hagyatéki leltár az öröklésben érdekeltek bejelentései, nyilatkozatai alapján készül.
A vagyon mellett fontos, hogy maradt-e az örökhagyó után végintézkedés, kik a törvényes örökösök Ha a leltár elkészült, a jegyző azt elküldi az eljáró közjegyző felé.
A leltár az eljáró közjegyző illetékességét megalapozó tényekből, az örökhagyó adataiból, végintézkedésből, az aktív és passzív vagyon felsorolásából és az örökösök természetes személyi azonosító adataiból.
Fontos kiemelni, hogy főszabályként a 300.000,-Ft-ot meghaladó értékű ingóságok leltározása kötelező, más esetben határozott kérelmet kell előterjeszteni jegyző felé, amelyben kéri az érdekelt fél az eljárás lefolytatását és a hagyaték átadását.
Amennyiben tárgyalást tart a közjegyző úgy az első lépés az idézés kibocsátása az ismert öröklésben érdekeltek számára. A tárgyalás is azzal veszi kezdetét, hogy a közjegyző számba veszi a megjelenteket és megállapítja egyesével, hogy a törvény szabályai szerint szabályszerű volt-e az idézés vagy sem.
Az első hagyatéki tárgyaláson az idézések szabályszerűségének megállapítása után a hagyatéki leltár ismertetése történik, elsősorban az aktív és a passzív vagyon felsorolása.
Az öröklésben érdekeltek a közjegyző felhívására a tárgyaláson egymással egyezséget, vagy osztályos egyezséget köthetnek és más eljárásbeli cselekményeket végezhetnek.
Amennyiben maradt az örökhagyó után végintézkedés, úgy a végintézkedés egészét a közjegyző a felek előtt kihirdeti.
Végül a közjegyző megállapítja, hogy az örökhagyó után a törvényes öröklés vagy a végintézkedés szerinti rend érvényesül, a hagyaték átadásához szüksége tényállást, és azt, hogy ki, milyen jogcímen támaszt igényt a hagyatékkal szemben.
A hagyaték átadása
Teljes hatállyal adható át ennek megfelelően amennyiben kizárólag egy örökösként érdekelt van, vagy hagyatéki hitelező az örökössel meg tud egyezni. Akkor is teljes hatállyal adható át, ha a hagyatéki hitelezők hozzájárulnak a teljes hatályú átadáshoz.
Ha a hagyatéki eljárásban öröklési jogvita vagy másodlagos öröklési jogvita van, úgy a hagyaték átadása csak ideiglenes hatállyal történhet.
Tekintve, hogy az öröklési vagy másodlagos öröklési jogvita megakasztja a teljes hatállyal történő hagyaték átadását, a pert pedig az ideiglenes hatályú hagyatékátadó végzés jogerőre emelkedésétól számított 30 napon belül kell megindítania az arra jogosultnak.
A póthagyatéki eljárás
Póthagyatéki eljárásra akkor kerül sor, amikor később, bármilyen időpontban az örökhagyó hagyatékába tartozó vagyontárgy meglétéről szereznek tudomást az öröklésben érdekeltek.
Ennek az eljárásnak célja az, hogy a hagyatékátadó végzés meghozatalát követően előkerült, illetve az öröklésben érdekeltek tudomására jutott vagyontárgyak tekintetében is lefolytassa a hagyatéki eljárást.
A hagyatéki eljárás megismétlése
A hagyatéki eljárás megismétlése iránti kérelmet a teljes hatályú hagyatékátadó végzés, vagy az ideiglenes hatályú hagyatékátadó végzés teljes hatályúvá válását megállapító végzés illetve az öröklési bizonyítvány jogerőre emelkedésétől számított egy éven belül kell kérelmezni a hagyatéki eljárásban eljáró közjegyző előtt. A határidő jogvesztő, igazolásnak helye nincs. Az örökösként érdekelt akkor kérheti az eljárás megismétlését, ha olyan tényre hivatkozik, amelyet nem bíráltak el a hagyatéki eljárásban feltéve, hogy a tény elbírálása, figyelembevétele esetén az öröklés rendjének vagy az öröklés jogcímének, továbbá ezekhez kapcsolódóan a hagyatékban való részesedés arányának megváltoztatását eredményezhette volna.
#öröklés #ügyvéd #hagyaték #hagyatékátadás #közjegyző