Adóváltozások összefoglalója 2020. január 1-jétől

VÁLLALKOZÁSOKAT ÉRINTŐ ADÓVÁLTOZÁSOK

Feltöltési kötelezettség - TÁRSASÁGI ADÓ

• január 1-jétől megszűnik a feltöltési kötelezettség. (Az adózók 2019. adóévben ugyanakkor még - választásuk szerint - külön nyilatkozat benyújtásával alkalmazhatják a feltöltést abban az esetben, ha a 2019. adóévük utolsó hónapjának 20. napja a módosító törvény hatálybalépésénél nem korábbi.

Feltöltési kötelezettség - HELYI ADÓK

• A helyi iparűzési adó tekintetében megmarad a feltöltési kötelezettség a helyi adózási jogszabályok rendelkezései szerint.

Az iparűzési adóbevallás NAV általi továbbítása

• A 2020. január 1-jétől a helyi iparűzési adóról szóló bevallás NAV-on keresztül történő benyújtására csak akkor lesz mód, ha az adózó által beküldött bevallás helyes. Amennyiben a bevalláskitöltő rendszer által automatikusan jelzett hibákat az adózó nem javítja ki, úgy az állami adóhatóság nem továbbítja a bevallást, és azt az adózó kizárólag az önkormányzati adóhatóságnál nyújthatja be.

Az adóadatok NAV általi továbbítása

• július 1-jétől - főszabály szerint - nem lesz szükség az iparűzési adókötelezettséggel, idegenforgalmi adókötelezettséggel összefüggésben a bejelentett adóadatok székhely szerinti önkormányzati adóhatósághoz való külön bejelentésére. Ezeket az információkat ugyanis a NAV közvetlenül juttatja el a székhely szerinti önkormányzati adóhatósághoz.

• Továbbá az adóalanyoknak lehetősége nyílik arra, hogy az önkormányzati adóhatóságnál iparűzési adóügyben eljárni jogosult képviselőjüket is bejelentsék a NAV-on keresztül az iparűzési adókötelezettségükkel érintett önkormányzati adóhatósághoz. Ezen módosítás 2020. január 1-jén lép hatályba.

Szociális hozzájárulási adó

• 2019. július 1-jétől 19,5 százalékról 17,5 százalékra csökkent a szociális hozzájárulási adó mértéke.

Társadalombiztosítás

• Az egészségügyi szolgáltatási járulék havi összege 7500 forintról (napi 250 forint) 7710 forintra (napi 257 forint) növekszik 2020. január 1-jétől.

ÁFA

• Behajthatatlan követelés mint az áfaalap utólagos csökkentésének egyik jogcíme
• Egy nemrégiben kiadott Európai Bírósági ítéletnek is köszönhetően a jövőben lehetőség lesz az áfaalap utólagos csökkentésére behajthatatlan követelés jogcímén.
• Az elfogadott adócsomag értelmében az áfatörvény külön fogja definiálni a behajthatatlan követelés fogalmát. Így behajthatatlan követelés alatt azon követelésként fennálló bruttó ellenértéket kell majd érteni, amelyre a következő feltételek egyike teljesül:
  - a követelésre az adós ellen vezetett végrehajtás során nincs fedezet vagy a talált fedezet azt csak részben fedezi;
  - a követelést a hitelező a csődeljárás, a felszámolási eljárás, az önkormányzatok adósságrendezési eljárása során egyezségi megállapodás keretében elengedte;
  - a követelésre a felszámoló által adott írásbeli igazolás (nyilatkozat) szerint nincs fedezet, feltéve, hogy a felszámolás kezdő időpontja óta legalább 2 év telt el;
  - a követelésre a felszámolás, az adósságrendezési eljárás befejezésekor vagyonfelosztási javaslat szerinti értékben átvett eszköz nem nyújt fedezetet.

• A behajthatatlan követelés jogcímen csak akkor csökkenthető utólagosan az áfa-alapja, ha az adózó figyelemmel volt a rendeltetésszerű joggyakorlás elvére. Emellett az áfatörvény rendkívül szigorú feltételeket fog megkövetelni az adózóktól a behajthatatlan követelés áfaalapban történő elszámolására (összesen 9, együttes feltételt kell majd teljesíteniük az adózóknak).

• A módosítás 2020. január 1-jétől fog hatályba lépni.

Kisvállalati adó (KIVA)

• A kisvállalati adó, illetve adóelőleg mértéke 13 százalékról 12 százalékra csökken 2020. január 1-jei hatállyal.

Egyszerűsített vállalkozói adó (eva)

• 2020. január 1-jétől megszüntetésre kerül.

Reklámadó

• A reklámadó tényleges alkalmazása 2019. július 1. és 2022. december 31. közötti időszakban átmenetileg megszűnik azzal, hogy az elfogadott módosítás szerint 0 százalékra csökken a reklámadó mértéke mind a közzétevő, mind a megrendelő esetén.

A pénzügyi tranzakciós illeték

• Illetékmentessé válik (a kihirdetést követő naptól) a 20 ezer forint alatti postai csekkes befizetés, e felett pedig az illeték mértéke 6 ezer forintban lesz maximalizálva.

• A módosítás mentességet vezet be a kincstár által vezetett számlák terhére történő fizetési műveletekre is. Mentesül továbbá a pénzügyi tranzakciós illeték alól (2020. január 1-jétől) a természetes személyek fizetési számlája és a kincstár által állampapír-forgalmazás érdekében vezetett számla között bonyolított tranzakciók mellett az ugyanezen célból kezdeményezett (természetes személy által teljesített) postai csekkes befizetés is.

SZEMÉLYI JÖVEDELEMADÓ

• A négy vagy több gyermeket nevelő anyák kedvezménye

• A Családvédelmi Akcióterv keretében 2020. január 1-jétől új adóalap-kedvezmény lép életbe a négy vagy több gyermeket nevelő anyák számára.
• Az adóalap-kedvezmény a nem önálló tevékenységből származó jövedelem (ide nem értve a végkielégítés törvényben előírt mértékét meghaladó összegét), továbbá bizonyos önálló tevékenységből származó jövedelemtípusok tekintetében érvényesíthető, és azokkal egyenlő mértékű. Ennek következtében lényegében az ilyen jövedelmek után a négy vagy több gyermeket nevelő anyáknak nem keletkezik adókötelezettségük.
• A kedvezmény alapját képező jövedelem más kedvezménnyel nem lesz csökkenthető, és a kedvezmény érvényesítéséhez az adóbevallásban nyilatkozatot kell majd tenni.
• A kedvezmény első alkalommal a 2019. december 31-ét követően megszerzett bevétel adókötelezettségére alkalmazható. Munkaviszonyból származó jövedelem esetén i) a 2019. december 31-ét követő időszakra elszámolt, ii) a 2019. évre vonatkozó, de 2020. január 10-ét követően kifizetett, valamint iii) a 2019-es évet megelőző évre vonatkozó, de 2019. december 31-ét követően kifizetett jövedelmek tekintetében érvényesíthető a kedvezmény.