A törvényes öröklés rendje. Mi az a kötelesrész?

Kötelesrész illeti meg az örökhagyó leszármazóját, házastársát és szülőjét, akkor, ha az örökhagyó törvényes örököse vagy végintézkedés hiányában a törvényes örököse lenne. Ez azt jelenti, hogy kötelesrész csak a leszármazót, a házastársat és a szülőt illetheti meg. Távolabbi törvényes örökösök, például nagyszülők vagy oldalági rokonok nem lehetnek kötelesrészre jogosultak.

A kötelesrészre való jogosultság legtipikusabb esete, amikor az örökhagyó végrendelkezik, és a végrendeletben nem a törvényes örökösre hagyja vagyonát.

Ilyen eset például, ha az örökhagyó nem a gyermekét, hanem másik személyt jelöl meg általános örököséül végrendeletében.

Hasonló eset, ha az örökhagyó két gyermeke közül kizárólag az egyik gyermekére végrendelkezik.

Az a személy, aki a végrendelet hiányában örökös lenne, kötelesrészre tarthat igényt.

Előfordul, hogy az örökhagyó még életében elajándékozza vagyonát. Ilyenkor nem marad az örökhagyó után vagyon. A törvényes örökösök közül a fent felsoroltak ebben az esetben - törvényben meghatározottak szerint - előterjeszthetnek kötelesrészre való igényt.

A kötelesrész alapja

A kötelesrész alapja a hagyaték tiszta értéke és esetlegesen az örökhagyó által élők között bárkinek juttatott ingyenes adományok juttatáskori tiszta értéke.

A hagyaték tiszta értéke nem más, mint az örökhagyó vagyonában lévő pozitív vagyon (pénz, ingatlan, ingóságok stb.) és a hagyatéki tartozások különbözete. Hagyatéki tartozások többek között az örökhagyó tartozásai, a temetési költségek.

A kötelesrész alapjához tartozik az örökhagyó által élők között bárkinek juttatott ingyenes adomány értéke. Az élők közötti ingyenes adomány leggyakoribb esete az ajándékozás, de ide tartozhat bármilyen más adomány, amelyért az örökhagyó nem kapott ellenszolgáltatást.

Nem tartoznak a kötelesrész alapjához azok az ingyenes adományok, amelyeket az örökhagyó a halálát megelőző 10 évnél régebben adott, továbbá az az adomány, amelyet az örökhagyó a kötelesrészre való jogosultságot létrehozó kapcsolat keletkezését megelőzően juttatott.

Nem tartozik a kötelesrész alapjához a szokásos mértéket meg nem haladó ajándék vagy más ingyenes adomány értéke, továbbá a házastárs vagy az élettárs, illetve a leszármazó részére nyújtott tartás értéke, Nem tartozik a kötelesrész alapjához a fentieken túl az arra rászoruló más személynek ingyenesen nyújtott tartás értéke a létfenntartáshoz szükséges mértékig.

A kötelesrész mértéke

A fent leírtak szerint először meg kell határozni a kötelesrész alapját. A kötelesrészre jogosultat annak harmada illeti meg, ami neki - a kötelesrész alapja szerint számítva - mint törvényes örökösnek jutna. Ez azt jelenti, hogyha valaki végrendelet hiányában egyedüli törvényes örökös lenne, akkor a kötelesrésze 1/3 arányú lesz. Ha két törvényes örökös esetén fele-fele arányban oszlana meg a hagyaték, de az egyik örököst végrendeletben kizárták az öröklésből, akkor őt 1/6 arányban illeti meg a kötelesrész.