A szülői felügyeleti jog rendezése, kapcsolattartás szabályozása, gyermektartásdíj megfizetése iránti keresetlevelek benyújtásáról

A felek bírósági úton rendezhetik a szülői felügyeleti jog gyakorlását, a különélő szülőnek a gyermekkel való kapcsolattartását, valamint a gyermektartásdíj összegét, annak fizetésének gyakoriságát és módját.

A különélő szülők dönthetnek úgy, hogy:
• a szülői felügyeletet közösen gyakorolják,
• a szülői felügyelettel kapcsolatos jogokat és kötelezettségeket egymás között megosztják,
• illetve a szülői felügyeletet csak az egyikük gyakorolja.
A különélő szülők megállapodásának hiányában a bíróság dönt arról, hogy a szülői felügyeletet melyik szülő gyakorolja.

A kapcsolattartásról dönthet:
• a gyámhatóság: ha házassági vagy szülői felügyelet rendezése iránti per nincs folyamatban, és a szülők a kapcsolattartásról nem egyeznek meg.
• a bíróság: ha házassági vagy szülői felügyelet rendezése iránti per van folyamatban, ebben a perben a felek egyezséget is köthetnek a kapcsolattartásról, ennek hiányában a bíróság dönt.
Ennek során meghatározza a különélő szülő a gyermek(ek)kel való kapcsolattartásának gyakoriságát (ide értve az ünnepnapokat, az óvodai és iskolai szünidőket), időtartamát, a gyermek(ek) átadásnak és visszaadásának körülményeit. Ha a kapcsolattartás kérdésében a bíróság döntött, a kapcsolattartás megváltoztatását is a határozat jogerőre emelkedésétől számított két éven belül a bíróságtól lehet kérni.

A kapcsolattartásra vonatkozó határozat végrehajtása minden esetben a gyámhatóság hatáskörébe tartozik.
A gyermektartásdíj mértéke és megfizetésének módja tekintetében elsősorban a szülők megállapodása az irányadó .

Szülők megállapodása alapján a gyermekétől különélő szülő tartási kötelezettségének eleget tehet megfelelő vagyontárgy vagy pénzösszeg egyszeri juttatásával, ekkor a szülőknek meg kell határozni azt az időszakot, amelynek tartamára a juttatás a tartást fedezi. Ezt a megállapodást vagy a gyámhatóság vagy peres eljárás során a bíróság hagyja jóvá. A fenti megállapodás hiányában a bíróság dönt a gyermek(ek) indokolt szükséglete(i) (tanulmányok, egészségi állapot), a gyermeknek és rá tekintettel az őt nevelő szülőnek juttatott gyermekvédelmi, családtámogatási, társadalombiztosítási és szociális ellátások, mindkét szülő vagyoni helyzetének mérlegelésének figyelembevételével a tartásdíj összegéről, melyet a kötelezett átlagos jövedelmének 15-25% alapulvételével, határozott összegben fog meghatározni.
A keresetlevelet az általános illetékességi szabályok alapján lehet benyújtani annál a bíróságnál, melynek területén az alperes lakik. Gyermektartásdíjjal összefüggő keresetlevél az igény érvényesítésére jogosult lakóhelye szerint illetékes bíróságnál is előterjeszthető.
A szülői felügyeleti jog rendezése iránti pert a gyermek lakóhelye szerint illetékes bíróság előtt is meg lehet indítani.
Mit kell feltüntetnie a keresetlevélben? • A feleket - felperes(ek), alperes(ek) és képviselőik - úgy, hogy az azonosításra

Mit kell feltüntetnie a keresetlevélben?
• A feleket - felperes(ek), alperes(ek) és képviselőik - úgy, hogy az azonosításra alkalmas legyen.
• az alperes munkáltatójának nevét és székhelyének címét,
• alperes lakóhelyének (tartózkodási helyének) pontos címét.
• Meg kell jelölni az érvényesíteni kívánt jogot, időrendi sorrendben le kell írni az ügy szempontjából jogilag fontos valamennyi tényt, és azt, hogy azokat mivel tudja bizonyítani (pl. tanúk, okiratok).
• Pontosan meg kell jelölnie, hogy a bíróságtól milyen döntés meghozatalát kéri.

Mit kell csatolnia a keresetlevélhez?
• gyermek(ek) születési anyakönyvi kivonatának másolatát,
• felperes jövedelmét igazoló okiratot (munkáltatói igazolás, hatósági igazolás stb.)
Minden beadványt és minden mellékletet eggyel több példányban kell csatolni mint ahány fél az ügyben szerepel.

Kell-e illetéket, költséget előlegeznie, viselnie?
Az eljárások során a feleket tárgyi költségfeljegyzési jog illeti meg, ami azt jelenti, hogy a kereset benyújtásakor a felet nem terheli költség, azonban az eljárás befejezésekor pernyertesség-pervesztesség arányban a perben felmerülő költségeket viselik a felek. Az eljárás során személyes költségmentesség iránti kérelem benyújtására lehetősége van bármelyik félnek .

Forrás: "birosag pont hu"