A
rokontartásról
A
rokonság fogalma
Egyenesági
rokonok
azok, akik közül az egyik a másiktól származik.Oldalági
rokonok azok, akiknek legalább egy közös felmenő rokonuk van, ők
maguk azonban nem
egyenesági
rokonok.
A
rokonságot megalapíthatja fentieken
kívül az
örökbefogadás és a hatóságilag jóváhagyott jognyilatkozat
(apaság elismerése) is.
A
közeli
hozzátartozó fogalma
Közeli
hozzátartozónak számít: a házastárs, az egyeneságbeli rokon,
az örökbefogadott, a mostoha- és neveltgyermek, az örökbefogadó-,
a mostoha- és a nevelőszülő, valamint a testvér; hozzátartozó
továbbá: az élettárs, az egyeneságbeli rokon házastársa, a
jegyes, a házastárs egyeneságbeli rokona és testvére, valamint a
testvér házastársa.
A
rokontartás
Az
jogosult tartásra rokonaival szemben, aki magát eltartani nem
tudja, és akinek tartásra kötelezhető házastársa nincs, illetve
nem érdemtelen.
Tartásra
rászorult az, aki magát eltartani nem tudja, megélhetéséről
gondoskodni akár idős kora, akár munkaképtelensége miatt,
illetve egyéb jövedelme hiányában nem tud.
Amennyiben
részlegesen el tudja ugyan magát tartani, de jövedelme teljes
mértékű tartást nem biztosít, megállapítható a tartás
kiegészítésére való rászorultság.
A
rokonok közül a tartásra jogosultat vagy rászorultat elsősorban
leszármazói kötelesek eltartani. Amennyiben tartásra kötelezhető
leszármazói nincsenek,a felmenő rokonokat terheli a tartási
kötelezettség.
Azt
a kiskorút, akinek tartásra kötelezhető egyenesági rokona nincs,
nagykorú testvére köteles eltartani; ez a kötelezettség azonban
csak annyiban terheli, amennyiben ezt saját maga, házastársa és
tartásra rászoruló egyenesági rokonai tartásának
veszélyeztetése nélkül teljesíteni képes. A mostohagyermek
akkor köteles eltartani tartásra rászoruló mostohaszülőt, ha az
ő eltartásáról hosszabb időn át gondoskodott.
Mikor
tagadhatom meg a rokonom eltartását?
Házastárs
esetén akkor tagadható meg a tartás, ha a különélő házastárs
érdemtelen, vagy a tartás veszélyezteti a kötelezett saját,
valamint annak a megélhetését, akinek eltartására a
házastársával egysorban köteles. Volt házastárs esetén
akkor, ha nem önhibáján kívül szorul rá, vagy érdemtelenné
vált (pl. ha szándékosan a másik volt házastárs érdekeit
durván sértő magatartást tanúsított, vagy a társadalmi
együttélés szabályait egyébként olyan módon és mértékben
sértette meg, hogy a tartási kötelezettség teljesítése már nem
várható el).
Mind
az egyenesági, mind oldalági rokonok körében a tartás alapvető
feltétele, hogy a tartásra jogosult szintén ne legyen érdemtelen,
illetve a kötelezett képes legyen a tartás nyújtására.
Speciális
eset, ha több tartásra jogosult van, és a kötelezett nem képes
valamennyit eltartani, akkor a törvény egy sorrendet állapít meg:
a gyermek és a szülő megelőzi a többi rokont, a leszármazó
megelőzi a felmenőt, a közelebbi rokon megelőzi a távolabbi
rokont, a gyermek megelőzi a házastársat, a házastárs megelőzi
a többi rokont.
Nem
köteles mást eltartani az, aki ezáltal a saját szükséges
tarását veszélyeztetné. E szabály alóli kivétel, hogy a
gyermekét a szülő saját, szükséges tartásának rovására is
köteles eltartani.
Hogyan
kell eltartanom a tartásra jogosult rokonaimat?
A
tartartást a kötelezett – választása szerint – saját
háztartásában természetben vagy havonként pénzben szolgáltatja.
A jogosult kérheti, hogy a kötelezett a tartást pénzben
szolgáltassa. Ha a tartásra jogosult idős, akkor a tartás
kiterjed a gondozás költségeire, illetve azzal kapcsolatos
szolgáltatásokra. A tartás teljesítését pedig mindig a
kötelezett anyagi viszonyaihoz képest kell tejesíteni, és a
jogosultat azzal köteles ellátni, ami a jogosult megélhetéséhez
szükséges.
Hogyan
kell a kiskorú gyermeket illető tartást teljesíteni? (A kiskorú
gyermeket megillető tartás teljesítésének módja)
A
gyermeket – akár vér szerinti, akár örökbefogadott gyermekről
legyen szó – gondozó szülőnek a tartást természetben kell
nyújtania (ebbe bele tartozik a nevelés, gondozás, élelmezés,
ruházkodás, lakás biztosítása), a különélő szülő pedig
elsősorban pénzben szolgáltatja a tartást. A gyermek
tartásdíjáról a szülők megegyezésének hiányában a bíróság
dönt. A szülők saját, szükséges tartásuk rovására is köteles
eltartani gyermekét.Amennyiben a gyermek tartása saját
vagyonából,saját jövedelméből megoldható, vagy a gyermek más,
tartásra kötelezhető egyenesági rokona van, fenti szabály nem
érvényesül.
A
gyermek
tartásdíj megelőlegezése
A
gyermek tartásdíj megelőlegezésének akkor van helye, ha a
bíróság a tartásdíjat jogerős határozatában már
megállapította vagy van olyan külföldi bíróság, vagy más
hatóság által hozott jogerős határozatot, amelyet a
Magyarországon élő gyermek javára nemzetközi szerződés vagy
viszonosság alapján kell végrehajtani és a gyermektartásdíj
összegének behajtása átmenetileg lehetetlen, továbbá a
gyermeket gondozó szülő vagy más törvényes képviselő nem
képes a gyermek részre a szükséges tartást nyújtani.
Az
eljárást a tartásdíjra jogosult gyermek törvényes képviselője,
illetve gondozója kezdeményezheti és helye van mind kiskorú, mind
nagykorú tartása esetén.
A
nagykorú
gyermek tartása
Nagykorú
gyermek tartását megalapozhatja munkaképtelensége, betegsége,
illetve az életpályára való felkészülést szolgáló
tanulmányok folytatása. A gyermek az utóbbi esetben azért szorul
rá a tartásra, mert szükséges tanulmányait végzi, azaz
szakképzettség megszerzéséhez szükséges tanfolyamot, illetve
egyetemi vagy főiskolai tanulmányokat folytat. Ha a gyermek a
középiskola befejezése után a választott életpályára
előkészítő tanfolyamra, főiskola, vagy egyetem nappali
tagozatára felvették, a tartásra kötelezett s arra képes szülő
nem hivatkozhat arra, hogy a nagykorúságát elért gyermek
munkaviszonyt létesítsen és tanulmányai költségéről, valamint
megélhetéséről maga gondoskodjon.
