A népszámlálásokról

 Népszámlálás alatt olyan időszakonkénti statisztikai célokra szolgáló tömeges adatgyűjtést értünk, amikor egy ország területén élő lakosság létszámát, életkörülményeit felmérik, és kiegészítik más egyéb adatokkal, tipikusan iskolai végzettség, jövedelem, és vallási hovatartozás.

Magyarországon tízévente tartanak népszámlálást, ezt a Központi Statisztikai Hivatal végzi.

Magyarországon az első népszámlálás 1870-benvolt. Az összeírás kiterjedt a népesség és a lakásállomány összetételére.

A második népszámlálás1880-ban volt, ezt már az önálló Országos Magyar Királyi Statisztikai Hivatal szervezte.

Az 1890. évi népszámlálás összeállításakor már fontos szempont volt a nemzetközi követelmények figyelembe vétele. A program kialakításában részt vettek a Magyar Tudományos Akadémia szakemberei is. A népszámlálása lakhelyekre vonatkozó információkon túl kiterjedt a köz- és magánépületek összeírására is.

1900-as népszámlálás idején a számlálóbiztosokat már képezték, és az összeíróknak már díjazást fizettek.

1910-benvégrehajtott népszámlálás adatai iránt fokozott igény mutatkozotta kedvezőtlen demográfiai jelenségek a születésszám visszaesése és kivándorlási hullám miatt.

Az 1920. évi népszámlálás eredményeire az I. világháborús veszteségek pontos felmérése miatt is szükség volt. Az adatok feldolgozását befolyásolták a szűkös anyagi lehetőségek, így pl. nem volt lehetőség az Európa fejlettebb országaiban ekkor már alkalmazott gépi adatfeldolgozás bevezetésére.

Nem teljesülhetett a népszámlálás egyik alapelve, a teljesség, mivel a trianoni döntést követően a déli országrész egy része 1921 novemberéig jugoszláv ellenőrzés alatt állt. Szeged külterületének egy része és három északnyugat-magyarországi település még ennél is később került magyar fennhatóság alá, adataik évekkel később, és csak becsléssel voltak megállapíthatók.. Érdekessége az adatfelvételnek, hogy ekkor alkalmaztak először számlálóbiztosnak nőket.

1930-bana hagyományos lakás- és népesség-összeírást kiegészítette az önálló iparosokról és kereskedőkről szóló adatgyűjtés. Lényeges változás volt, hogy első ízben tettek kísérletet az adatfeldolgozás gépesítésére.

A következő népszámlálást 1941 februárjában lehetett végrehajtani, mivel időpontjának kitűzését jelentősen befolyásolták a bécsi döntések nyomán létrejött területi változások. A nem magyar anyanyelvű lakosságot saját anyanyelvén nyomott kérdőíveken írták össze.

A II. világháború után először 1949-bentartottak Magyarországon népszámlálást, ezt a háborús veszteségek is indokolták. A lakosság bizalmának elnyerése érdekében a számlálóbiztosok titoktartási esküt tettek, s nagy szerepet kapott a népszámlálás propagálásában a már országosan elterjedt rádiózás, a sajtó és a filmhíradó is. Az adatok feldolgozása a Központi Statisztikai Hivatal Népszámlálási osztályán centralizáltan, a személyi adatokra vonatkozóan gépi feldolgozással valósult meg.

Az 1960. évinépszámlálás idején eddig még soha nem alkalmazott lépés volt az utca- és házszámjegyzék összeállítása, ami a helyszín pontos regisztrálásán kívül tartalmazta az adott címen lévő lakóegység tulajdonosának a nevét és az ott lakók számát is.

Az 1970. évi népesség- és lakásösszeírás előkészítésekor a szervezők a lajstromos összeíróívekről visszatértek az egyéni személyi kérdőívekhez. A tematika összeállításakor fokozottan figyelembe vették a nemzetközi szervezetek, különösen az ENSZ népszámlálásokra vonatkozó ajánlásait. A területi munkát segítette, hogy az 1960-ban bevezetett utca- és házszámjegyzéket lakásszintig bővítették és teljes körű térképállomány készült, a számlálókörzeteket pedig alkerületekbe és városrendezési körzetekbe sorolták. A népszámlálás népszerűsítésére a korábbinál fokozottabb mértékben vették igénybe az országos és helyi sajtót. Az adatok feldolgozása már kizárólag számítógéppel történt, aminek keretében a kérdések, illetve az azokra adott válaszok közötti összefüggéseket is ellenőrizték, szükség esetén a hibákat korrigálták, ami jelentős élőmunkát takarított meg. Ez volt az első magyarországi népszámlálás, amikor a kiadványok táblázatai nyomdai sokszorosításra alkalmas módon kerültek ki a számítógépből.

Az 1980-banvégzett népszámlálás célja az volt, hogy adatokat szolgáltasson a népgazdasági tervezéshez, és felmérjék az 1970-es évek közepén hozott népesedéspolitikai intézkedések hatását. Egy új igény is megfogalmazódott: adjon képet a társadalom rétegződéséről.

Az 1990. évi népszámlálás a teljes körű adatfelvételen túl a lakásállomány és népesség 20 százalékában reprezentatív adatfelvételre is sor került. A reprezentatív felvétel keretében a lakások műszaki állapotára és helyiségeire, illetve a személyek iskolázottságára, foglalkozási adataira, ingázására tettek fel kérdéseket. A reprezentatív kérdések kitértek a fogyatékosságra is, valamint további információkat tartalmaztak a nők termékenységére vonatkozóan. Az adatok végső ellenőrzése és a táblázás a Központi Statisztikai Hivatal számítóközpontjában készült.

2001. évi népszámlálás új módszereket is alkalmaztak. Az új módszerek érintették a népszámlálás előkészítését éppúgy, mint az adatfelvétel végrehajtását, majd az adatok feldolgozását, és hatással voltak az adatok közlésének, publikálásának a módjára is.

Az adatfelvétel lebonyolítása követte a hagyományokat. A kérdőívek kitöltése interjúmódszerrel történt, de természetesen lehetőség volt önkitöltésre is, sőt amennyiben az adatszolgáltató valamilyen ok miatt ragaszkodott ahhoz, hogy adatait az önkormányzatnál írják össze, vagy a kitöltött kérdőívet az önkormányzatnál kívánta leadni, erre is volt lehetőség.

Lényeges eltérés volt az előző népszámlálásokhoz képest, hogy az adatfelvétel név nélkül történt. Az adatfelvétel megkezdése előtt - az adatvédelmi biztossal való egyeztetés után - a Központi Statisztikai Hivatal intézkedett az összeírás helye címének elhagyásáról is.

Az egyébként kötelező adatszolgáltatáson alapuló népszámlálás felvételi kérdőívére önként megválaszolható kérdésként kerültek fel a személyiségi jogi szempontból különleges kezelést igénylő, ún. szenzitív kérdések (anyanyelv, nemzetiség, nemzetiségi kötődés, családi, baráti közegben használt nyelv, vallás, fogyatékosság) is.

A 2011. évi népszámlálás a tizenötödik volt a magyarországi népszámlálások történetében, és az első, amit már Magyarország az Európai Unió tagjaként hajtottunk végre. Uniós jogszabályok is kötötték a népszámlálást, amelyek az egyes országok adatainak összehasonlíthatósága érdekében előírták a kötelezően felveendő adatok körét, azonban az adatgyűjtés módját a tagországokra bízták.

A KSH ismét vizsgálta a hazai adminisztratív nyilvántartások népszámlálási célú felhasználásra való alkalmasságát.

A népszámlálás 2011 októberében a hagyományos módon, a lakosság teljeskörű megkérdezésével került végrehajtásra, de újításokat is tartalmazott.

Az újítások közül a legfontosabb az internetes kérdőívkitöltés lehetősége volt, amelyet Magyarországhoz hasonlóan sok országban most alkalmaztak először a népszámlálások történetében. Az internetes kitöltésnek rendkívül kedvező volt a lakossági fogadtatása.

A lakossági bizalom elnyerése érdekében a KSH fokozott erőfeszítéseket tett. A kérdőív kialakítása, majd a válaszlehetőségek megvitatása során a fogyatékkal élők szervezeteivel, a vallási vezetőkkel, a nemzetiségi, etnikai kisebbségek képviselőivel folytak egyeztetések.

A KSH elnökével kötött együttműködési megállapodás értelmében a népszámlálás előkészítésének és végrehajtásának valamennyi - szakmai, szervezési, informatikai - folyamatát végigkövette az Adatvédelmi Biztos Irodája, biztosítva az adatvédelmi előírások minden szakaszban, minden körülmények között történő betartását.

A 2022-es népszámlálás Október 1. és 19. 10:00 óra között online formában zajlott. A tervek szerint október 20. és november 20. között személyes adatfelvételt végeztek volna a számlálóbiztosok azokban a háztartásokban, amelyek október 19. 10:00 óráig nem töltötték ki online a kérdőívet. Az október 19-i határidőt végül meghosszabbították 3 nappal.

A valóságban több helyen a személyesen becsengető számlálóbiztosok a bejárati ajtó küszöbén az online kitöltésre hivatkozó állampolgároktól a kitöltött kérdőív azonosítóját kérték.

Akik 2022. november 20. napjáig adatszolgáltatási kötelezettségüknek nem tettek eleget, november 21. és 28. között a település jegyzőjénél tehetnek ennek eleget. A népszámlálás eszmei időpontja 2022. október 1-je 0 óra, azaz az ekkor fennálló állapotot alapul véve kell a kérdőív kérdéseit megválaszolnunk.

Forrás: KSH honlapja, A magyarországi népszámlálások története