A kiskorú gyermek szükségleteinek biztosítása és luxuskiadások

A Ptk. szerint a kiskorú gyermek indokolt szükségleteit kell biztosítani, korábban a Csjt. még a tényleges jelzőt használta.

A jogszabályi megfogalmazás változása jól tükrözi azt, hogy a gyermek tényleges szükséglete nem csak az alapszükségleteket, illetve a kiegészítő szükségleteket jelenti, hanem minden olyan tevékenységet - és ehhez szükséges technikai apparátust (számítógép, telefon, internet) - amely a gyermek kiegyensúlyozott fejlődését elősegíti.

A Ptk. definiálja az alapszükségleteket, de adott esetben a bíróság az egyedi körülményeket mérlegelve határozza meg azokat. Amennyiben a felek között vita alakul ki, akkor a bíróság megvizsgálja a kötelezett jövedelmét, illetve figyelembe veszi a család korábbi körülményeit és saját belátása szerint hozza meg a döntést.

A Csjt. alapján kialakult gyakorlat már több részterületet alakított ki az alapszükségleteken belül. A lakhatás és megélhetés mellett ilyenek a gyermek oktatására és egészségére fordított pluszkiadások, pl. különóra és gyógytorna.

A bírósági perek gyakorlatából az derül ki, hogy többnyire nem alakul ki vita a felek között az alapszükségleteket illetően. A tartásra jogosult szülő nagy vonalakban vagy forintosítva előadja az alapszükségleteket, a tartásra kötelezett szülő pedig - általában - elfogadja azokat. Vita általában márkás ruhák vagy egészséget károsító termékek fogyasztásának támogatásánál merül fel.

A kialakult gyakorlat szerint az elektronikai cikkek ugyanúgy az alapszükséglet részét képezik (pl. mobiltelefon, internethozzáférés, számítógép). A bírósági gyakorlat szerint szintén alapszükséglet az iskolán kívüli oktatási, tudományos, művészeti vagy sporttevékenység. A bíróságok az egészségügyi kiadásokon belül a speciális diétát, a különböző gyógyszerek, vitaminokat, allergia esetén speciális élelmiszereket, továbbá a szemüveg, illetve a fogszabályzás költségét is az alapvető szükségletek közé sorolják.

Az oktatás terén a bíróságok elismerik alapszükségletként a speciális oktatási igénnyel rendelkező gyermekek esetében a logopédust, a lovasterápiát, illetve az autista és fogyatékos gyermekek magániskolai kiadásait.

Az érettségivel és ballagással járó többletkiadásokat a bírói gyakorlat is elismeri és indokolt többletkiadásként veszi figyelembe.

Luxuskiadások

Luxuskiadások tekintetében még nem alakult ki egységes bírói gyakorlat.

A speciális képzést nem igénylő gyermekek magániskolai oktatását a bíróság már a luxuskategóriába sorolja. Ha a szülők a gyermek beíratásakor megállapodtak a magániskola igénybevételében, akkor a tartásra köteles felet lehet kötelezni a költségek viselésére, ha ezt jövedelme megengedi. Ha a felek között nem jött létre megállapodás, akkor sem lehet a tartásdíjra kötelezettet a magániskola költségeinek viselésére kötelezni, ha erre jövedelme alapján lehetősége volna.

Az iskolák által szervezett külföldi utazásokat, sítáborokat a bíróságok luxuskiadásnak minősítik. A fejlesztést nem igénylő gyermekek esetében is luxuskiadásnak értékelte a bíróság a lovaglást és a vadászatot.

A bíróságok a tartásdíj mértékének megváltoztatása iránti perekben köztudomásúnak tekintik, hogy a gyermek életkorának változásával a költségek növekednek.