A házassági közös vagyon, a házassági vagyonjogi szerződés

A házasság megkötését követően a házastársak között az életközösség idejére házastársi vagyonközösség keletkezik. Ennek megfelelően osztatlan közös vagyon lesz mindaz, amit ezen idő alatt akár együtt, akár külön szereztek. Sőt még az is közös vagyon lesz, ami a különvagyon haszna (például: bankszámla kamata).

A házassági vagyonjogi szerződés tartalmát tekintve az kizárólag a felek akaratától függ. Bizonyos korlátok ugyanakkor mégis vannak, így például jó erkölcsbe ütközhet az a házassági vagyonjogi szerződés, amelyik teljesen egyoldalúan egyik fél házasság előtt és alatt szerzett vagyonát a másik félnek juttatja.

A szerződés rögzítheti csupán a fennálló tényeket, így például azt, hogy ki, mit hozott (legyen szó ingóról pl. értékes bútor, vagy ingatlanról, akár bankszámlán elhelyezett pénzösszegről). Ezeket azért célszerű rögzíteni, mert egy hosszú házasság alatt nagy vagyon halmozódhat fel, és válás esetén a későbbiek folyamán a bizonyítás hosszú és nehézkes lehet, vagy meg is hiúsulhat.

A házassági vagyonjogi szerződésben a házasulók és a házastársak maguk határozhatják meg azt a vagyonjogi rendszert, amelyet a házastársi vagyonközösség helyett a szerződésben meghatározott időponttól életközösségük időtartama alatt a vagyoni viszonyaikra alkalmazni kell.
Házassági vagyonjogi szerződés a házasság előtt és alatt is köthető, és nem csupán a már megszerzett, hanem a házasság alatt a jövőben megszerzésre kerülő vagyontárgyakra is irányulhat.

A házassági vagyonjogi szerződésre a Polgári Törvénykönyv rendelkezéseit is megfelelően alkalmazni kell, a szerződés utóbb módosítható, felbontható vagy megszüntethető. (a módosítást is okiratba kell foglalni).
A felek a szerződésben jogszabálytól eltérően is meghatározhatják, hogy mely vagyon kerül a közös-, illetőleg a különvagyonba (például: a házasság alatt szerzett vagyon is különvagyonnak számít). Mivel a szerződésben jelentős kérdésekről, illetve vagyonról rendelkezhetnek a felek, fontos, hogy a szerződés érvényességéhez annak közokiratba vagy jogi képviselő (ügyvéd) által ellenjegyzett magánokiratba foglalása szükséges. A jogalkotó célja ezzel, a felek részére a pártatlan, ugyanakkor szakértő tanácsadást biztosítása.
A házassági szerződésben egyéb kérdések (például egy esetleges később gyermekelhelyezés) is szabályozhatóak. Noha a későbbiek folyamán önmagában erre egy eljárást (gyermek-elhelyezési pert) nem lehet alapozni, bizonyítékként azonban felhasználható

Ha a felek nem kötnek házassági vagyonjogi szerződést, úgy életközösségük alatt házassági vagyonközösség jön létre, ami azt jelenti, hogy bármelyikük is szerezte a vagyont, az a házastársak közös vagyonába kerül. Igaz ez arra az autóra, ingatlanra, ami ugyan kizárólag az egyik fél nevén van, de arra a tartozásra is, amit kizárólag a másik fél halmozott fel.

Akkor is érdemes tehát ilyen szerződést kötni, ha az egyik fél kockázatos, vállalkozási tevékenységet folytat, és nem akarják a felek, hogy egy rossz döntés miatt az egész vagyonuk elússzon.

A választható vagyonjogi rendszerek közül a Polgári Törvénykönyv kettőt szabályoz:
A közszerzeményi rendszer lényege, hogy a házastársak életközösségük fennállása alatt önálló vagyonszerzők, mindenki a maga nevére szerez vagyont, ha viszont a házastársak között az életközösség megszűnik, elszámolásnak van helye, és követelhető annak a vagyonszaporulatnak a megosztása, ami a vagyonukban közszerzemény.

Ha a házastársak a vagyonelkülönítés szabályai szerint gazdálkodnak, akkor a vagyonközösséget teljesen vagy egyes, konkrétan meghatározott vagyonszerzéseik tekintetében kizárják. Ebben az esetben akármilyen vagyont szerez az egyik fél, az a másik félre nem hat ki, a házastársak vagyonukat önállóan használják és kezelik, de ez egyben azt is jelenti, hogy a másik fél tartozásáért sem kell felelősséget vállalniuk.

A házassági vagyonjogi szerződés akkor érvényes, ha azt a házasulók, házastársak személyesen, közjegyző előtt közokirati, vagy ügyvéd által ellenjegyzett magánokirati formában kötik meg.

A feleknek lehetőségük van arra is, hogy szerződésüket közjegyzővel bejegyeztessék a Magyar Országos Közjegyzői Kamara által vezetett Házassági Vagyonjogi Szerződések Országos Nyilvántartásába. E nyilvántartásba való bejegyzés célja az, hogy harmadik személyek ne hivatkozhassanak arra, hogy a szerződés fennállásáról nem tudtak.
Házassági vagyonjogi szerződés számos későbbi jogvita megelőzését szolgálja, illetve pontosan meghatározható a szerződő felek különvagyonának köre is.