A házassági bontóperről
A házasságot a bíróság bontja fel bármelyik házastárs, illetőleg a házastársak közös kérelmére akkor, ha a házaséletük teljesen és helyrehozhatatlanul megromlott. Erre utal többek között a házastársaknak végleges, befolyásmentes, egyező akaratnyilvánítása a házasság felbontására, illetve az is, ha a házassági életközösség a házastársak között megszűnt és annak helyreállítására nincs kilátás.

Ennek alapján teljes körű bizonyítást lefolytató bontóperekről és közös megegyezésen alapuló bontóperről. A közös megegyezésen alapuló bontóperben a bíróság mellőzi a házasság felbomlásához vezető okok feltárását.
Közös megegyezéses a bontóper, ha a felek megegyeznek a közös gyermek feletti szülői felügyelet gyakorlásáról, a gyermek tartásáról, a szülő és gyermek közötti kapcsolattartásról, a háztartási tartásról, a házastársi közös lakás használatáról.
A házasság felbontása iránt a házastársnak a pert személyesen kell megindítania.
Ha közös megegyezéses bontásról beszélünk, akkor általában a bontópert rövidebb idő alatt lefolytatják.
Ahol a felek nem tudtak megegyezni, és a teljes körű bizonyítás felvételére van szükség, azok a perek hosszabb ideig tartanak.
Ahol kiskorú közös gyermek született a házasságból, kettő tárgyalásra mindenképpen kell számítani.
Az új eljárási szabályok szerint a bontóper a házassági vagyonperrel egyidejűleg nem indítható meg, ez azonban nem zárja ki azt, hogy a felek peren kívül a közös vagyon megosztásában megállapodjanak.