A házassági bontóper menete
2018. január 1-jén lépett hatályba a polgári perrendtartásról szóló 2016. évi CXXX. törvény.
![](https://6c9755fca1.cbaul-cdnwnd.com/cde0f217b1bace47915553c7b7d33475/200000059-9d32b9d32c/photo-1526375985018-5f245444b86d.jpg?ph=6c9755fca1)
Nagyon lényeges, hogy a bíróság a házasságot anélkül is felbontja, hogy a válni kívánó felek vagyonjogi kérdésekben megállapodtak volna.
A házassági bontóper keretében tárgyalható a házastársi tartás, a házastársi közös lakás iránti kereset, közös gyermek esetén a szülői felügyelet kérdése, a gyermektartásdíj és a kapcsolattartás szabályozása.
A házasság felbontásához szükséges a bíróság jogerős ítélete, a házassági vagyonközösség megosztása azonban peres eljárás megindítása nélkül, peren kívüli megállapodás keretében is történhet.
A házassági perben hozott ítélet rendelkező részének kötelező tartalmi eleme a házassági életközösség időtartamának meghatározása, amely az ítélet jogerőre emelkedésével ítélt dologgá válik, és egy későbbi vagyonjogi perben nem vitatható. Ezt az indokolja, hogy a vagyonközösség fennállása ezen időtartamhoz kapcsolódik - így a közös vagyont képező vagyoni elemek köre is. A jogkövetkezmények miatt indokolt, hogy az életközösség fennállásának időtartama az ítéletben rögzítésre kerüljön, és ne legyen lehetőség annak megváltoztatására.
A perrendtartásról szóló törvény nem határoz meg sorrendet a házassági bontóper és a házassági vagyonjogi eljárás tekintetében - akár egymással párhuzamosan is lefolytatható a két eljárás.