A házasság megkötése után mi nem kerül a házastársam tulajdonába vagyonjogi szerződés megkötése nélkül?

A házastárs különvagyonához tartozik:
a) a házastársi vagyonközösség létrejöttekor meglévő vagyontárgy;
b) a házastársi vagyonközösség fennállása alatt általa örökölt vagy részére ajándékozott vagyontárgy és részére nyújtott ingyenes juttatás;
c) a házastársat mint a szellemi tulajdon létrehozóját megillető vagyoni jog, kivéve a vagyonközösség fennállása alatt esedékes díjat;
d) a személyét ért sérelemért kapott juttatás;
e) a személyes használatára szolgáló szokásos mértékű vagyontárgy;
f) a különvagyona értékén szerzett vagyontárgy és a különvagyona helyébe lépő érték.

Az a különvagyonhoz tartozó tárgy, amely a mindennapi közös életvitelt szolgáló, valamint a szokásos mértékű berendezési és felszerelési tárgy helyébe lép, ötévi házassági együttélés után közös vagyonná válik.
Ezeket a nevesített különvagyoni köröket az ítélkezési gyakorlat tovább tágította. Így ide, a különvagyon körébe tartozik az az eset is, amikor egy szerződést az egyik házastárs az életközösség kezdete előtt köti meg, így a vagyontárgy az ő különvagyonába kerül, de a vételár bizonyos hányadát már a házassági életközösség tartama alatt fizetik ki. (Ebben az esetben előfordulhat, hogy részletekkel törlesztenek a már házas felek, így a törlesztésben részt vevő házasfél - tehát akinek nem kerül a tulajdonába a vagyontárgy megtérítési igénnyel léphet fel, tulajdoni igénnyel viszont nem.) 

Ugyanez a helyzet, amikor az életközösség előtt kötött, de már részben együttesen teljesített tartási, életjáradéki, illetve öröklési szerződéssel szerez valamelyik házastárs vagyontárgyat. Tehát itt is különvagyont fogja gazdagítani az így szerzett vagyontárgy, de a teljesítés erejéig a másik házastárs megtérítési igénnyel élhet. Említettük, hogy az öröklés útján szerzett, illetve ajándékba kapott vagyontárgyak különvagyonba kerülnek, azonban az öröklési szerződés esetén, mivel ez visszterhes szerződésnek számít, nem esik a különvagyon körébe (különvagyoni jelleget a gyakorlat csak ingyenes szerzés esetére ismer el). Külön vagyonnak számít az az összeg is, amelyet a házastárs a személyiségi jogának megsértése miatt kap, mivel itt személyt ért sérelemről van szó.

Ajándék általában a házastársak közös vagyonába tartozik, azonban az alkalmi ajándékot (születésnap, névnap, házassági évforduló) különvagyonnak tekintik, annak ellenére, hogy az ajándékozás a közös vagyon terhére történt.
Ugyanígy nem tartoznak különvagyonba azok a felszerelések, tárgyak, amik a házastársak foglalkozásának gyakorlásához szükségesek, továbbá a szabadidős tevékenység céljára szolgálnak. Nem képezik a különvagyon részét azok a tárgyak sem, amelyek bár a házastársak valamelyikéhez kötődnek, de megállapítható, hogy a házastársak befektetési céllal vásárolták azokat (pl. ékszer).

Előfordulhat, hogy a különvagyon keveredik a házastársi közös vagyonnal. Ennek egyik esete lehet, amikor különvagyon tárgyának értékén vásárolnak új vagyontárgyat, de úgy, hogy értékéhez a közös vagyonból hozzátesznek, hogy így értékesebb vagyontárgyat vásárolhassanak. Ezért ilyenkor a vegyülés bizonyítást igényel, és ez alapján lehet tulajdoni, illetve megtérítési igényt érvényesíteni.

Hogyan használhatom a közös vagyonunkat? (Közös vagyon használata, kezelése, fenntartása)
A vagyonközösséghez tartozó tárgyakat rendeltetésük szerint mindegyik házastárs használhatja, és ezeket a házastársak közösen jogosultak kezelni. Mindegyik házastárs igényelheti, hogy a másik járuljon hozzá azokhoz az intézkedésekhez, amelyek a vagyonközösséghez tartozó tárgy fenntartása vagy értékcsökkenésének elkerülése végett szükségesek. Ha ezeknek fedezésére a közös vagyon nem elegendő, a házastársak különvagyonukból kötelesek hozzájárulni, nem egyenlően, hanem különvagyonuk egymáshoz viszonyított arányában.

A házastársak a közös háztartás költségeit hasonlóképpen kötelesek viselni, mint a vagyonközösséghez tartozó tárgyak fenntartásával járó költségeket, de amennyiben a közös vagyon erre nem elegendő, úgy nem arányosan, hanem egyenlően kell ehhez hozzájárulniuk.

Az életközösség megszűnésétől a közös vagyon megosztásáig terjedő időben a vagyonközösséghez tartozó tárgyak használatára és kezelésére - ha a Ptk. bizonyos esetekben eltérően nem rendelkezik - a közös tulajdon szabályait kell alkalmazni.

Mi történik akkor, ha a házastársam az engedélyem nélkül kötött szerződést? (Közös vagyonnal való rendelkezés)
A főszabály szerint vagyonközösség fennállása alatt, továbbá a házassági életközösség megszűnésétől a közös vagyon megosztásáig terjedő időben csak a házastársak közös egyetértésével lehet a vagyonközösséghez tartozó tárgyakat elidegeníteni vagy általában olyan vagyonjogi rendelkezést tenni, mely nem a házastársak különvagyonára vonatkozik.
Ha a szerződés megkötésében csak az egyik házastárs vesz részt, de a forgalom biztonsága érdekében vélelem szól amellett, hogy a másik házastárs hozzájárult. Ennek feltétele, hogy visszterhes szerződésről legyen szó.
Amennyiben nem a mindennapi élet szükségleteinek fedezésére körében kötött ügyletről van szó, a másik házastárs úgy mentesülhet a vagyoni felelősség alól, ha bizonyítja, hogy a harmadik személy nem volt jóhiszemű: kifejezetten tudott hozzájárulásának hiányáról vagy arról tudnia kellett.

Mikor lehet a házassági vagyonközösséget megszüntetni, megosztani? (Vagyonmegosztás)
A házassági vagyonközösség megszűnhet a házassági életközösség fennállása alatt, valamint a házassági életközösség megszűnésével.

A vagyonközösség megszűnik, ha
a) a házastársak házassági vagyonjogi szerződésben a vagyonközösséget a jövőre nézve kizárják;
b) a bíróság azt a házassági életközösség fennállása alatt megszünteti; vagy
c) a házassági életközösség megszűnik.

A házassági életközösség fennállása idején a bíróság szüntetheti meg a vagyonközösséget, amennyiben ezt a házastársak bármelyike, fontos okból kéri. A kérelmező házastársnak kérvényt kell benyújtania és a bíróság általi meghallgatás során bizonyítani kell egyrészt az okot, amelyre a vagyonközösség megszüntetését alapították, másrészt pedig azoknak a vagyonközösséghez, illetve a különvagyonhoz tartozó tárgyakkal kapcsolatos adatokat, melyeknek a valósága felől a bíróságnak kételye támad.
Továbbá a közös vagyon megosztását a felek rendezhetik vagyonközösséget megszüntető szerződéssel, peren kívüli egyezségkötéssel, továbbá a már említett bírósági eljárás során is.

Forrás: "Család és jog közérthetően"