A hagyatéki eljárás

A hagyaték leltározása

A hagyatéki eljárás megindulása előtt a hagyatékot leltározni kell. A hagyatéki leltár elkészítésére az örökhagyó lakóhelye szerinti önkormányzat jegyzője illetékes. Kérelemre induló hagyatéki lejárásban a leltárt a közjegyző is elkészítheti.

A hagyatéki leltározás kötelező, ha a hagyatékban

a) belföldön fekvő ingatlan van,
b) belföldi cégjegyzékbe bejegyzett gazdasági társaságban, illetve szövetkezetben fennálló tagi (részvényesi) részesedés van,
c) lajstromozott vagyontárgy van,
d) a törvényben megállapított öröklési illetékmentes értéket meghaladó értékű ingó vagyon van, vagy a jegyző vagy a közjegyző rendelkezésére álló adatok alapján valószínű, hogy a bejelentett hagyatéki tartozások meghaladják a hagyaték értékét.

- A hagyatékot leltározni kell az öröklésben érdekelt kérelmére is, továbbá ha más kötelező leltározás alá eső vagyontárgy nincs

- A hagyatékot leltározni kell akkor is, ha az örökösként érdekelt öröklési érdeke veszélyeztetve van, az örökös méhmagzat vagy cselekvőképességet érintő gondnokság alatt álló kiskorú, cselekvőképességet érintő gondnokság alatt álló nagykorú, ismeretlen helyen lévő személy.

- A hagyatékot akkor is leltározni kell, ha az örökhagyó végintézkedésével alapítvány létesítését rendelte.

A hagyatéki eljárásaz illetékes közjegyző előtt zajlik.

Ki az illetékes az a közjegyző?

• akinek működési területén az örökhagyó utolsó belföldi lakóhelye volt;

• ha az örökhagyónak belföldön lakóhelye nem volt, akkor az, akinek működési területén az örökhagyó meghalt;

• ha pedig külföldön halt meg, akinek működési területén hagyatéki vagyon van.

Több illetékes közjegyző közül a hagyatéki eljárást az a közjegyző folytathatja le, akinél az eljárás korábban indult meg. A közjegyző a hagyatéki eljárást – a hagyatéki leltár kötelező felvételének eseteiben – a leltár beérkezése, illetőleg a nála tett bejelentés után azonnal megindítja.

A közjegyző feladata a hagyatéki eljárásban

A közjegyző a hagyatéki eljárás keretében tisztázza az örökséggel kapcsolatos valamennyi esetleges vitát, így többek között:

• a végrendelet vitatott érvényességét,

• a kiesési okokat,

• az örököstársak örökrészét,

• az ági öröklési igényeket,

• a köteles részi igényeket

  A hagyatékátadó végzés

A közjegyző – a hagyatéki tárgyalás befejezése után vagy egyszerű esetekben tárgyalás nélkül is a hagyatéki eljárást hagyatékátadó végzéssel zárja le.

A hagyatékátadó végzésnek az öröklést közhitelűen tanúsító hatálya van.

Milyen hagyatékátadó végzések születhetnek?

A közjegyző az eljárást kétféle hatályú végzéssel zárhatja le:

Teljes hatályú hagyatékátadó végzést hoz a közjegyző, ha a hagyaték átadásának törvényes akadálya nincs és az örökösök között öröklési jellegű érdemi kérdések nem vitatottak, nevezetesen, ha

• a hagyatékra csak egy örökös jelentett be igényt, és a rendelkezésre álló adatok szerint másnak a hagyatékra igénye nincs; vagy

• a hagyatéki eljárás során a hagyatéki vagyon átadása tekintetében az örökösök között öröklési jogi kérdésben nincs vita.A jogutódlás részleteit érintő vita esetén is teljes hatállyal kell továbbá átadni

• az ingatlan hagyatékot, ha csak a készpénzhagyomány vitás;

• a hagyatékot, ha a köteles rész vagy annak mértéke vitás, de a köteles részre jogosult igényének pénzben való kielégítését kéri és a hagyaték teljes hatályú átadásához hozzájárul;

• a hagyatékot, ha az örököstársak csak a tulajdonközösség megosztásának módjában nem tudtak megállapodni;

• a hagyatékot, a túlélő házastárs haszonélvezeti joga vagy annak terjedelme vitás.

Teljes hatállyal átadható a hagyaték egy része is, ha az ilyen átadás előbbi feltételei a hagyatéknak csak erre a részére állnak fenn. Ugyancsak nem akadálya a nem vitatott hagyaték teljes hatállyal történő átadásának az a körülmény, hogy az örökösök között a hagyatékhoz tartozó vagyontárgyak köre vitás; a vitás ingóságot vagy ingatlant ilyenkor átmenetileg figyelmen kívül kell hagyni.

• Ideiglenes hatályú hagyatékátadó végzéssel lehet átadni a hagyatékot minden egyéb vita esetében, vagyis ha az örökösök között öröklési jellegű vita van. A vitás hagyatékot ideiglenes hatállyal mindig valamelyik örökösnek kell átadni, függetlenül attól, hogy kinek a birtokában van, éspedig

• elsősorban a szerződéses örökösnek, ilyen hiányában

• az – alakilag hibátlan – végrendeleti örökösnek (ezek közül – ha van – az írásbeli végrendeletben megnevezettnek, s csak ilyen hiányában a szóbeli végrendeletben megnevezettnek), végintézkedés hiányában pedig

• a törvényes örökösnek kell átadni.

Az ideiglenes hatályú hagyatékátadó végzésben meghatározott örökös jóhiszemű birtokosnak minősül: a hagyatéki tárgyakat (készpénz és értéktárgyak kivételével), birtokolhatja és használhatja, de nem idegenítheti el és nem terhelheti meg.

Mi az öröklési bizonyítvány?

A közjegyző az örökös számára öröklési bizonyítványt állít ki, amelyben tanúsítja az örökösi minőséget a fellebbezési lehetőség kinyilvánítása mellett. A hagyatéki tárgyakkal történő rendelkezés szempontjából az öröklési bizonyítványnak olyan fontos gyakorlati jelentősége van, hogy annak megszerzése érdekében még olyan esetben is sor kerül a hagyatéki eljárásra, amikor annak lefolytatása a törvény szerint egyébként nem volna kötelező.

Milyen jogorvoslat van a hagyatéki eljárásban?

A hagyatéki eljárás során a közjegyző által hozott, érdemi rendelkezést tartalmazó végzést – 15 napon belül – fellebbezéssel támadhatja meg az, aki a végzés valamely rendelkezését magára nézve eljárásjogilag sérelmesnek tartja. A fellebbezési jogosultságot nem a hagyatékban való érdekeltség alapozza meg, hanem a végzés – esetleg egyéb módon – sérelmes volta. A közjegyzőnél előterjesztett fellebbezés elintézése a törvényszék hatáskörébe tartozik. A törvényszék végzése ellen további fellebbezésnek nincs helye. A hagyatéki eljárást érdemben befejező jogerős határozat ellen (annak jogerőre emelkedésétől számított 1 éven belül) az eljárás megismétlése iránti kérelmet lehet előterjeszteni, ha az örökös olyan tényre hivatkozik, amelyet az eljárásban nem bíráltak fel, feltéve, hogy az új tény – elbírálása esetén – az öröklés rendjének vagy jogcímének, továbbá ezekhez kapcsolódóan a hagyatékban való részesedés arányának megváltoztatását eredményezhette volna.

Mi a hagyatéki per?

Az érdekelt az ideiglenes hatályú hagyatékátadó végzéssel figyelembe nem vett igényeit – a végzés kézbesítésétől számított 30 nap alatt – perrel érvényesítheti. Ez a per perjogilag nem a hagyatékátadó végzés megtámadása (erre a célra a fellebbezési jog áll az érdekeltek rendelkezésére), hanem a hagyatéki eljárásban figyelembe nem vett öröklési igény peres úton történő érvényesítése. A per határidőben történő megindítását az eljáró közjegyző előtt hitelesen igazolni kell. Az ilyen hagyatéki pernek ez a perjogi sajátossága abban jut kifejeződésre, hogy a hagyatéki eljárást ilyenkor is a közjegyző végzése zárja le.

Milyen végzést hoz a közjegyző a hagyatéki pert követően?

A közjegyző végzése a hagyatéki per kimenetelétől függően különböző lehet:

• Hivatalból megállapítja, hogy a hagyaték ideiglenes átadása teljes hatályúvá vált

• ha az érdekelt fél a keresetet a megszabott határidő alatt nem indítja meg, vagy annak megindítását a közjegyzőnél nem igazolja, vagy

• az érdekelt fél a perben a keresettől elállt, illetőleg

• a bíróság a keresetet jogerősen elutasította.

• Amennyiben a bíróság a keresetnek részben vagy egészben helyt ad, annyiban az ideiglenes hatályú végzés hatályát veszti; a bíróság azonban a közjegyző végzését ilyenkor sem helyezheti hatályon kívül és nem is változtathatja meg azt (PK 262. sz.), hanem ítéletét megküldi a közjegyzőnek, aki az ítélet alapján hoz – tartalmában a jogerős ítélettel azonos – teljes hatályú hagyatékátadó végzést.

• Ha a bíróság határozata minden vitás igényt rendezett, ezt a közjegyző a hagyatéki eljárást befejező végzésében megállapíthatja.

Mikor indítható még hagyatéki per?

Hagyatéki per nemcsak a közjegyző ideiglenes hagyatékátadó végzésében figyelembe nem vett igények érvényesítésére és az ilyen esetekre megszabott határidőn belül indítható. Az örökös (és a dologi hagyományos) a tulajdoni igényét – a hagyatéki eljárás megtörténtétől és kimenetelétől függetlenül – perben érvényesítheti. Az örökös tulajdonosi igényének perbeli érvényesítésére az esetleges hagyatékátadó végzés jogerőre emelkedése után is mód van. S mivel a tulajdonosi igények a magyar polgári jogban nem évülnek el, az ilyen hagyatéki per bármikor megindítható, s annak sikerét csak a hagyatéki vagyontárgyat birtokló személy – elbirtoklás útján történő – tulajdonszerzése teszi eleve kilátástalanná. Az öröklési (tulajdoni) igény peres úton való érvényesítésének nem előfeltétele az, hogy az örökös e minőségét hagyatéki eljárásban már megállapították.

Fontos szabály, hogy a végrendelet megtámadásának joga a hagyaték megnyíltától számított 5 év alatt elévül.