A gyermek külföldre vitele

Főszabály szerint az európai tagállamokban a szülőket a gyermek születésétől kezdődően közös szülői felügyeleti illeti meg, amennyiben az anyakönyvi kivonatban a nevük szerepel és korábban bíróság vagy egyéb megállapodás sem rendelkezett kizárólagos szülői felügyeletről.

A gyermek külföldre utazásával kapcsolatosan elsősorban nemzetközi egyezmények állapítanak meg szabályokat; az Európai Unió esetében a Brüsszel IIa. rendeletet szabályait, míg Dánia és a fennmaradó területek az 1980-as Hágai Gyermekelviteli Egyezmény rendelkezéseit alkalmazzák.

A jogellenes gyermekelviteli ügyek esetében számos gyermeki jog érintett, amelyeket az ENSZ Gyermekjogi Egyezménye, a 1991. évi LXIV. törvény határoz meg:

– a gyermek identitás megőrzéséhez való joga (8. cikk)

– a szülőktől való elválasztás tilalma (9. cikk)

– a be- és kiutazás joga az országokba családegyesítés céljából (10. cikk)

– a gyermek törvény ellenes külföldre utaztatásának és ott tartásának tilalma (11. cikk)

– a gyermek véleményének tiszteletben tartása (12. cikk)

A jogellenes gyermekelviteli ügyek esetében az eljárások lefolytatása a Pesti Központi Kerületi Bíróság jár el. A bíróság ezekben az eljárásokban nem fog végleges döntést hozni a gyermek szülői felügyeletével kapcsolatosan, csak azt állapítja meg, hogy mely államban kell a szülői felügyeleti jog rendezése iránti eljárást lefolytatni. Így amennyiben a feleknek nem sikerül megegyeznie a bíróságon kívül – pl.: nemzetközi mediáció segítségével -, egy külföldi bíróság fog dönteni a gyermek lakhatásáról, a kapcsolattartásról, a gyermek tartásáról.

A jogellenes gyermekelviteli eljárásoknak két típusát különböztetjük meg:

1.) a gyermek jogellenes külföldre vitele Magyarországról

Az első esetkör amire az egyezmények szabályozása kiterjed, az Magyarország elhagyása a gyermekkel huzamosabb ideig vagy letelepedési szándékkal. Ebben az esetben a központi hatósággal kell felvenni a kapcsolatot a megadott formanyomtatványok segítségével.

A gyerek legfőbb érdekének a jogszabályok mellett mindig meg kell jelennie és érvényesülnie kell, ennek megfelelően egyes esetekben az érintett gyámhatóságok jogosultak a gyermek külföldre utazását engedélyezni, a másik szülő beleegyezésének hatósági pótlásával.

Amennyiben a gyermeket rövid időre (pl.: nyaralás, orvosi ellátás, családlátogatás stb.) céljából hozzák Magyarországra vagy viszik külföldre, ezekre az utazásokra sor kerülhet a másik szülő engedélye nélkül is. Azonban a vissza nem térés esetében ez is minősülhet jogellenes gyermekelvitelként.

2.) a gyermek jogellenes Magyarországra hozatala

Amennyiben a szülő kiskorú gyermekével visszatér Magyarországra a másik szülő beleegyezése nélkül, akkor megvalósítja a jogellenes gyermekelvitelt. A beleegyezésre mindig szükség van, ha

a szülők közös szülői felügyelettel rendelkeznek vagy a szülők megállapodása vagy

a bíróság döntése alapján a szülők egyike gyakorolja a szülői felügyeleti jogot, de a másik szülő felügyeleti jogát a bíróság nem korlátozta vagy nem vonta meg.