Erre
vonatkozóan elsősorban nemzetközi egyezmények állapítanak meg
szabályokat; az Európai Unió esetében a Brüsszel IIa. rendeletet
szabályait, míg Dánia és a fennmaradó területek az 1980-as
Hágai Gyermekelviteli Egyezmény rendelkezéseit alkalmazzák.
A
jogellenes gyermekelviteli ügyek esetében számos gyermeki jog
érintett, amelyeket az ENSZ Gyermekjogi Egyezménye, a 1991. évi
LXIV. törvény határoz meg:
–
a
gyermek identitás megőrzéséhez való joga (8. cikk)
–
a
szülőktől való elválasztás tilalma (9. cikk)
–
a
be- és kiutazás joga az országokba családegyesítés céljából
(10. cikk)
–
a
gyermek törvény ellenes külföldre utaztatásának és ott
tartásának tilalma (11. cikk)
–
a
gyermek véleményének tiszteletben tartása (12. cikk)
A
jogellenes gyermekelviteli ügyek esetében az eljárások
lefolytatása a Pesti Központi Kerületi Bíróság jár el. A
bíróság ezekben az eljárásokban nem fog végleges döntést
hozni a gyermek szülői felügyeletével kapcsolatosan, csak azt
állapítja meg, hogy mely államban kell a szülői felügyeleti jog
rendezése iránti eljárást lefolytatni. Így amennyiben a feleknek
nem sikerül megegyeznie a bíróságon kívül – pl.: nemzetközi
mediáció segítségével -, egy külföldi bíróság fog dönteni
a gyermek lakhatásáról, a kapcsolattartásról, a gyermek
tartásáról.
A
jogellenes gyermekelviteli eljárásoknak két típusát
különböztetjük meg:
1.)
a gyermek jogellenes külföldre vitele Magyarországról
Az
első esetkör amire az egyezmények szabályozása kiterjed, az
Magyarország elhagyása a gyermekkel huzamosabb ideig vagy
letelepedési szándékkal. Ebben az esetben a központi hatósággal
kell felvenni a kapcsolatot a megadott formanyomtatványok
segítségével.
A
gyerek legfőbb érdekének a jogszabályok mellett mindig meg kell
jelennie és érvényesülnie kell, ennek megfelelően egyes
esetekben az érintett gyámhatóságok jogosultak a gyermek
külföldre utazását engedélyezni, a másik szülő
beleegyezésének hatósági pótlásával.
Amennyiben
a gyermeket rövid időre (pl.: nyaralás, orvosi ellátás,
családlátogatás stb.) céljából hozzák Magyarországra vagy
viszik külföldre, ezekre az utazásokra sor kerülhet a másik
szülő engedélye nélkül is. Azonban a vissza nem térés esetében
ez is minősülhet jogellenes gyermekelvitelként.
2.)
a gyermek jogellenes Magyarországra hozatala
Amennyiben
a szülő kiskorú gyermekével visszatér Magyarországra a másik
szülő beleegyezése nélkül, akkor megvalósítja a jogellenes
gyermekelvitelt. A belegyezésre mindig szükség van, ha
a
szülők közös szülői felügyelettel rendelkeznek vagy a szülők
megállapodása vagy
a
bíróság döntése alapján a szülők egyike gyakorolja a szülői
felügyeleti jogot, de a másik szülő felügyeleti jogát a
bíróság nem korlátozta vagy nem vonta meg.
Főszabály
szerint az európai tagállamokban a szülőket a gyermek
születésétől kezdődően közös szülői felügyeleti illeti
meg, amennyiben az anyakönyvi kivonatban a nevük szerepel és
korábban bíróság vagy egyéb megállapodás sem rendelkezett
kizárólagos szülői felügyeletről.
